Nepomuki Szent János szobra

2017. március 22. - Harmat Árpád Péter

Nepomuki Szent Jánosról való megemlékezésnek azért van most jelentősége, mert a víz világnapja kapcsán illik megemlékezni a vizek védőszentjéről is. Nepomuki Szent János a régi néphitben ugyanis a vizek védőszentjeként szerepel. Szobra jelenleg a Szegedről Vásárhelyre beérkező főút laktanya utáni körforgalmánál található, a vasúti aluljárónál. A szobor története előtt azonban néhány szó magáról a szentről.

Nepomuki János a XIV. századi Csehországban élt, nem sokkal a huszitizmus megjelenése előtt (1340-1393 közt). Akkoriban a prágai érsek jobbkezeként, azaz helynökként dolgozott és komoly támasz volt főnöke számára abban a viszályban, mely a cseh király, IV. Vencel és az egyház közt zajlott. Az érsek és az uralkodó leginkább egy püspökség (Kladruby) kérdésében vitatkoztak egymással, melynek élére más-más jelöltet támogattak. Végül az érsek és helyettese, Nepomuki János álláspontja győzött, a királynak el kell fogadnia vereségét a vitában és a főpapok jelöltjét. Ám néhány évtizeddel később a király bosszút állt az egyházi vezetőkön, történt ugyanis, hogy Nepomuki Jánosnak az uralkodó felesége meggyónta házasságtörését. A király fogságba vetette a papot és vallatással próbálta arra kényszeríteni, hogy megszegve gyónási esküjét, elárulja mit vallott meg a csalfa asszony. Ám Nepomuki János nem tört meg a rettenetes és válogatott kínzások alatt és inkább vértanú halált halt. Végül 1493 március 20-án a prágai Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. A gyónási esküt megtartó vértanú papot három évszázaddal később, 1729-ben XIII. Benedek pápa iktatta a szentek sorába. Innentől lett Nepomuki Szent János a katolikus egyház egyik legfontosabb szentje. Vízbe fulladásos mártíromsága a folyók, vizek, hajósok és halászok védőszentjévé tette.

A híres szent vásárhelyi szobráról - Harmat Péter ny. mérnök írása

A szobor felállítása összefüggésben áll a város kiterjedt vízi világával. Az eredeti szobrot 1778 -ban állították fel az akkori Kis piac, - ma Kálvin János - téren. 70 Ft. 22 krajcárral, mint adománnyal a római katolikus hívők is hozzájárultak a költségekhez. A kőből faragott szobrot Pestről hozták, eredeti elhelyezése szerint délnek a Hód tóra nézett.

1796-ban felépült református Újtemplom, és ez a szobor körül bonyodalmakat támasztott. A református hívek akciót kezdeményeztek, hogy vigyék távolabbra a templomtól a katolikusok szentjét megjelenítő szobrot. A helyzet elmérgesedését csak fokozta, hogy 1797 novemberében Szűcs János fiatal parasztlegény italos állapotban leütötte a szobor fejét. Súlyosan megbüntették, félévi börtönre, kétszer 25 botütésre ítélték és a szobor helyreállítására kötelezték. A szobor fejét a helyreállítás során már nem kőből, hanem fából készítették el. A szobor helye majd száz év után ismét vita tárgyává vált. Az 1884-ben Nagy András János és felesége Mucsi Mária adományából, a tér közepén fúrt kút miatt kellett új helyet kijelölni részére.

Ismét hosszas vita után, végül 10 méter távolságban egyeztek meg az érdekeltek. Egyidejűleg a felekezeti békés egymás mellett élés eredményeként a szobrot nyugatra fordították, hogy ne a református templomra nézzen. A XIX. század végén újabb összeget gyűjtöttek ls ennek felhasználásával a bécsi Salm műintézettől hozatták meg és 1890-ben állították fel a jelenlegi , vasból öntött szobrot, melyet gránitoszlopokkal és vaskerítéssel is körülvettek. Az ötvenes években került a Szent István térre, a plébánia előtti területre, most már gránitoszlopok és vaskerítés nélkül. Nem tudni, hogy milyen elgondolás által született az az ötlet, hogy a jelenlegi helyére, a 47-es főút város határában lévő körforgalom közepére helyezzék a szobrot, ahol Nepomuki Szent János - aki a gyónási titok vértanúja is -, fogadja a városunkba érkezőket. Felújítva 1989, terv: Bánvölgyi László.

Harmat Péter - Harmat Árpád

Felhasznált irodalom: