Harmat Péter és Harmat Árpád helytörténeti blogja

Egy dicső csata emlékművének szomorú története

2018. január 16. - Harmat Árpád Péter

Harmat Péter írása

Szalay Ferenc festőművész 2000-ben megfestette a Hód-tavi csatát, a Hódmezővásárhely Nagyszigeti emlékmű belső falára. (A csatáról, annak történetéről korábban már írtunk.) Csete Ildikó a Vásárhelyi Látóhatár helytörténeti folyóirat IV. évf. 2013/3 számában megjelent cikke és Czuczi Győző 2014. augusztus 27-én kelt nyílt levele alapján, ismét élővé szeretnénk tenni ennek az emlékműnek a sorsát!

"Az Úr 1282-ik esztendejében Oldamír kun vezér összeszedte a kunok seregét, és a Hód nevű tónál ellenség módjára rátőrt Magyarországra, hogy uralma alá hajtsa...." írta hajdanán a Képes Krónika, 1358 körül.

Szenti Tibor néprajzkutató kezdeményezte, hogy a város egy emlékhelyet létesítsen a csata helyszínén. Grezsa Ferenc és Kószó Péter közbenjárására a város, pénzügyi támogatást kapott erre a célra az államtól. Eredetileg a laktanya Szeged felöli oldalán kezdték el az emlékmű alapozási munkáit Csete György Kossuth-díjas építész tervei alapján, de a terület kárpótlási jeggyel magántulajdonba került. Czuczi Győző a motocross pálya tulajdonosa, az ügyet pártolva felajánlotta a crosspálya délkeleti oldalán a pálya területét az emlékmű felépítésére, "...hiszen a nagy sík legelő, inkább megfelel egy csata látványának." Azután az új helyen ismét elkezdődött az építés.

emlekmu_hodtavi6.jpg

Czuczi Győző a cross-pálya tulajdonosa a 2014. augusztus 27-i nyílt levelében erre így emlékezett:

"Érzékelni lehetett, hogy a város nem fordít kellő figyelmet, az építési munkára. Egy szál idős kőműves, öreg segítőjével kettesben húzták föl az építményt mostoha körülmények között, hiszen a közelben se víz, se villany nem volt, minden kétkezi munkával készült, még a malter keverés is. Maguk ácsolták az állványzatot, ócska fadeszkákon egyensúlyozva végezték nehéz munkájukat a nagy nyári melegben /2000-ben/, a puszta magányában. Ahogy tudom, a fémrészeket /borítás, díszítések/ egy gyulai cég készítette, minek egy része fel is került az épületre."

A város elhatározása, hogy "emlékmű állíttassék" a hajdani, nevezetes csatának, döntően Szalay Ferenc - a Festő - számára méretezett feladat volt. Lovas-csata megfestésére csak rendkívül ritka, különleges tudású művész vállalkozhat. A festő egész életében készült erre. Megadatott számára. Mondhatjuk, az Isten is neki szánta.

hodtavi_festmeny1.JPG

Szalay Ferenc festőművész alkotása a műemlék falán

A festő kint lakott a földek között, egy közel 100 esztendős malomban, amely szinte egyetlen építményként maradt a "sömmi" közepén. Valahányszor munkájából föltekintett, látta az egész látóhatárt." Írja Csete Ildikó a hivatkozott helytörténeti folyóiratban. Ezután megkezdődtek a csatajelenetek, és a feliratok festési munkái.

A félkör alakú fal közepén áll jogarral a kezében, királyi díszben a fiatal IV. Kun László. Szemei a jobb oldalon rivalgó kun harcosokat figyelik. László király alakját latin nyelvű szöveg veszi körül. Miért éppen latin? - kérdezhetnénk. Úgy véltük, hogy a latin szavak jobban érzékeltetik a kort, a régi kódexlégkört.
A szöveg felírása volt az én feladatom, a főfalra latinul, majd magyarra fordítva körben, a kupola alsó harmadában 100 cm széles sávban." Írja Csete Ildikó iparművész. szalay_ferenc.JPG

Szalay Ferenc alkotás közben

"Amikor aztán a harc a felek között nagyon heves lett, Isten kegyelméből hirtelenül és váratlanul záporeső támadt a pogányokkal szemben .... A kunok íjukban és nyilaikban bizakodtak, de a sűrű eső miatt a próféta szerint olyanok lettek, mint a föld sara. Isten segítségével László király így nyert diadalmat." / Képes Krónika /

A Festő úgy tervezte, hogy a falat "al fresco" módszerrel festi meg, ezzel az igényes, nehéz festési móddal, amellyel a nedves vakolatra festenek. Váratlanul nagy meleg köszöntött be, szeptemberi hőség. A friss vakolat túl gyorsan száradt. A Festő ezért az "al secco" módra váltott, amelyhez tökéletesen száraz vakolat szükségeltetik.Ez a változás volt az okozója a szörnyű "eredménynek".

Az időjárás változás miatt 70%-ban megfestett mű három-négy nap múltán kezdett leperegni. A Festő, az Építész, a Szövegíró lesújtva álltak a szinte teljesen elpusztult "csatafal" előtt. Nem volt mit tenni, le kellett verni tégláig az egész vakolatot. A Festő, aki nem tudott belenyugodni a történtekbe, először a saját malom műtermében, majd Csete Ildikóék mártélyi műterem házában, próbálta festéssel bizonyítani igazát, ami sikerült is.

"A festőművész élete vágyát, a Nagy Művet, a Hód-tavi csatát még egyszer nem festette meg. Olyan elemi erejű csapásként élte meg a művének kényszerű pusztulását, hogy élete végéig nem tudott úrrá lenni rajta, sem lelkileg, sem fizikailag. A veszteség pótolhatatlan." Írja Csete Ildikó. A város vezetése egy gondos mártélyi mesterrel újra vakoltatta a "süvegkupolát". 

hodtavi_feliratok.JPG

A feliratok elkészítése (A képen Csete Ildikó és Szalay Ferenc)

Azóta azonban évek teltek el, de az emlékművel nem történt semmi. "Ahogyan tudom, a díszítő fém kellékek egy része a város raktárában hever. Azokat helyükre lehetne tenni. Pár évvel ezelőtt - 2014.08.27-én írja ezt Czuczi Győző. "Csete György építész ott a helyszínen saját kezűleg rajzolta le nekem, hogy a még hiányzó hadi tárgyakat, hogyan kellene elhelyezni. A tárgyak azóta sem kerültek elő". 

Érthetetlen számomra, hogy a város miért nem törődik az általa építtetett emlékhellyel, legalább egy jól látható és KRESZ táblával jelölt bejáró megépítésével, és egy, az 1282 évi csatára utaló felvilágosító táblával a helyszínen. Ez olyan nagy elvárás lenne?

emlekmu_csata1.jpg

emlekmu_hodtavi2.jpg

emlekmu_hodtavi3.jpg

emlekmu_hodtavi4.jpg

emlekmu_hodtavi5.jpg

Egy nemzet akkor hal meg igazán, ha elfelejti múltját, ha két kézzel tépi ki önnön gyökereit! /Fonyódi Tibor/

***

2018.01.16.(21:50)

A bejegyzés trackback címe:

http://vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu/api/trackback/id/tr713581191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.