Harmat Péter és Harmat Árpád helytörténeti blogja

30 érdekesség Hódmezővásárhelyről és történetéről [13.]

2014. december 13. - Harmat Árpád Péter

Harmat Árpád Péter írása .

Hódmezővásárhely hazánk egyik legszebb és legérdekesebb múltjával rendelkező városa. Ennek a kijelentésnek alátámasztására 30 pontba foglaltam Vásárhely sajátosságait és érdekességeit. A felsoroltak többsége a város múltját és adottságait mutatja be. Persze a sor szinte a végtelenségig folytatható, így nyitott vagyok javaslatokra, a felsorolás bővítésére. Addig is jó időtöltést kívánok a 30 pont olvasásához és terjesztéséhez, hogy közösen legyünk büszkék csodálatos városunkra.

1.) A mai Hódmezővásárhely település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával.

2.) Városunk területe a Honfoglalás idején Ond vezér birtokaihoz, később pedig a X. században Ajtony tartományához tartozott.

3.) Hód falu első írásos említése 1231-ben történt, amikor a település földesura Csák Miklós fiaira hagyományozta egy máig fennmaradt oklevélben.

vasarhely.jpg

4.) Hódmezővásárhely címere 312 éves, mai formájában 1702 –ben született. Elemeit a fogyó hold, a nap, és a nyílvesszőket tartó páncélos kar alkotja. A fogyó hold és a hatágú csillagként ábrázolt nap először a város 1617-es pecsétjén jelentek meg. Később, 1663-ban már a páncélos kar is a pecsétre kerül, igaz, nem nyílvesszőket, hanem eleinte három liliomot tartva. Végleges formáját  a címer 1702-re nyerte el.

cimer.jpg5.) Csók Mózes, a város jegyzője a 19. század közepén így magyarázta Vásárhely címerének jelentését: "A nap és hold, mint a természetben rendes tenyésztetők, a lakosok rendes foglalatosságát, a szántást-vetést, gabonatermesztést, jószágtenyésztést, a kézbeni nyilak pedig a lakosoknak haza s király mellett áldozatkészségöket jelentik."

6.) Vásárhely 1552-ben került török uralom alá, ám hamar nahije központ lett jelentős kiváltságokat kapva az oszmánoktól.

7.) Hódmezővásárhely a török végére szultáni birtok lett, kb kétezer lakossal. Később pedig, 1722 –től a Károlyi család szerezte meg. A Károlyi-ház ma a város egyik nevezetessége (erről bővebben itt: LINK)

8.) Hódmezővásárhely már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején közel 40 ezer lakossal rendelkezett.

9.) Hódmezővásárhely 1890-ben Magyarország negyedik legnépesebb városa lett, és még 1920 –ban is az ötödik helyen állt. (Napjainkban a 22. legnépesebb város hazánkban.)

10.) Bródy Sándor - a Pesti Hírlapban és Az Estben publikáló hírneves író - nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak, mégpedig 1909-ben, degradáló jelleggel.

11.) Bródyval szemben Ady Endre vette védelmébe Vásárhelyt és ezzel a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére és országosan ismert képzőművészetére, festőire.

12.) Városunk 20. századi történelmének egy legvéresebb eseménye 1919 július 25-én zajlott. Ekkor a tanácsköztársaság leverésére érkező román katonák 56 lakost, 47 helybélit és 9 nem vásárhelyit végeztek ki a Kutasi út mellett található Dr. Nagy Dezső tanyán. Indoklásuk az volt, hogy fegyvert fogtak a románokra és kommunista gyanúsak voltak. (Az áldozatok életkora 16 és 62 közt volt.)

13.) Városunkat 1950 és 1961 között Csongrád megye székhelyévé tették. Előtte Szentes volt, utána pedig Szeged lett a megyeszékhely.

14.) 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

15.) Hódmezővásárhely szülötte volt többek közt: Antal Imre, Bessenyei Ferenc, Bibó Lajos, Szántó Kovács János és Tornyai János.

16.) Élete egy-egy szakaszában Vásárhelyen élt: Németh László, Szeremlei Sámuel, illetve Endre Béla (1870-1928), Kohán György (1910-1966), Rudnay Gyula (1878-1957), Pásztor János (1881-1945), illetve a hírneves szobrász, Rubletzky Géza (1881-1970) is.

17.) Hódmezővásárhely az országnak Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa.

18.) Városunk legrégebbi ma is álló emeletes lakóépülete az Andrássy utca 9. szám alatti ház, melyet 1869 és 1870 között a város legtekintélyesebb kereskedői, a Konstantin testvérek építettek.

19.) Hódmezővásárhelyen 28 műemléket és kettő műemléki környezetet találhatunk.

20.) A város két legmagasabb épülete az 1892-94 -ben épült városháza, melynek tornya 56 méterre magasodik, és az 1960 -ban létesült víztorony, mely a 52 méter magas.

21.) Az ország első egymutatós kovácsoltvas templomtorony órája a vásárhelyi református ótemplomban található.

22.) Hazánkban Vásárhelyen a legmagasabb a napsütéses órák száma: évi 2100 óra, ugyanannyi, mint a napfény városának tartott Szegeden.

23.) Vásárhely az ország egyik legmélyebben fekvő városa. Míg hazánk legmélyebb pontja Szeged és a határ közt (Gyálarétnél) tengerszint feletti 76 méter, addig Vásárhely 79-80 méterrel követi. (Legmélyebb terület: Kása erdő.)

24.) Vásárhelyen található Közép-Európa második legnagyobb, oszlop nélküli bálterme, a Fekete Sas Rendezvényházban. (Báltermének hossza 32 méter, szélessége 15 méter, magassága 11 méter)

25.) Vásárhely egy 135 éves és 3 km hosszú téglából készített árvízvédelmi kőfallal büszkélkedik, melyet 1879 és 1881 közt építettek.

26.) Városunk büszkeségei közé tartoznak Vásárhely templomai. A két legrégebbi, az 1713-ban épített Református Ótemplom (melynek tornyát építették a jelzett évben, a templomhajó 1721-1723 közt készült el) és a Szentháromság templom a belvárosban, mely 1752-58 közt létesült.

27.) Hódmezővásárhely egyéb fő nevezetességei: Károlyi-ház, Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria, Árvízvédelmi kőfal, a mór stílusú zsinagóga, Bakay-kút, csúcsi fazekasház, Emlékpont, Szentháromság templom, Mártélyi holtág, Bakay-kút, Nagy András János kút.

28.) Tradicionális, régi vásárhelyi mesterségek: a fazekasság, a kocsi készítés, a kútfúrás, pálinkafőzés és persze a gazdálkodás.

29.) Hódmezővásárhelyen megfordult Kossuth Lajos is 1848 október 3 –án, amikor egyrészt toborzóbeszédet mondott az egybegyűlteknek, másrészt a város vezetőivel megtárgyalva kegyelmet adott a híres alföldi betyárnak, Rózsa Sándornak azzal a feltétellel, hogy hadba vonul a szabadságharc honvédseregeit támogatva.

30.) Vásárhely az országos események középpontjába egyszer került 1282-ben, amikor IV. László király itt ütközött meg a lázadó kun seregekkel. Ez volt a híres Hód-tavi csata (LINK)

Harmat Árpád Péter

nemeth_laszlo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu/api/trackback/id/tr976980459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.