Harmat Péter és Harmat Árpád helytörténeti blogja

Csongrád - Csanád megye, az új elnevezés védelmében

2017. október 04. - Harmat Árpád Péter

A Magyar Országgyűlés 2017 október 3 -án fogadta el azt a határozatot (140 igen és 22 tartózkodás mellett), mely Csongrád megye nevét Csongrád-Csanád névre módosította, mégpedig 2020 június 4 -től (a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulójától kezdődően). A döntés történelmileg indokolható, eszmeileg pedig érthető, hiszen a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyát szimbolizálja. Tekintsük át a történelmi múltban gyökerező okokat.

A vármegyék száma történelmünk során folyamatosan változott. Államalapító Szent István királyunk időszakában 48 vármegye létezett, Kossuthék idején 49 vármegye követei ültek az alsóházban, a dualizmus végére (1918) pedig már 63 vármegye (+ Fiume körzet) alkotta a magyar közigazgatás alapját.

varmegyerendszer.JPG

Csanád vármegye évezredes múltra tekint vissza, hiszen 1028 -ban jött létre, amikor az István hűségére tért (korábban Ajtonyt szolgáló) Csanád vezér a nagyőszi csatát követően, Ajtonyt legyőzve, közigazgatási egységgé szervezte a területet. Csanád a hűségéért ispáni rangot kapott és ő lett a megye névadója is. Ekkoriban Csanád vármegye hatalmas országrészt foglalt magába: mélyen elnyúlt Szegedről keletre és délre is, része volt a mai Csongrád és Békés megyék egyes területei mellett Torontál, Temes, Arad, Krassó illetve Keve vidéke is.

Csongrád vármegye is ősi eredetű, Szintén István korában jött létre, Ajtony legyőzését követően. Eredetileg messze délre is lenyúltak bizonyos részei. Legfontosabb települései közül Szeged, már egy 1183 -ben kelt oklevélben említésre kerül Ciggedin néven, mint a Maroson zajló sókereskedelem legfontosabb állomása. A két megye: Csanád és Csongrád egymás mellett virágzott évszázadokon keresztül, ám számtalan határmódosuláson estek át.

varmegyek.jpgMegyerendezések:

A megyék szempontjából fontos szakaszhatárt jelentett a Kiegyezés (1867) és az azt követő 1876 -os megyerendezés, amikor megszüntették a különleges státuszú kerületeket és a vármegyéket tették a közigazgatás kizárólagos alapformájává. Erről az 1876. évi XXX. törvénycikk rendelkezett, melyben a vármegyék száma 58 -ról 63 -ra változott. A dualizmus korának vármegye-listáját tanulmányozva láthatjuk, hogy abban  szerepelt egyszer Csongrád-megye (Szentes központtal) és külön Csanád vármegye is. (Makó központtal) Csanád vármegye egyrészt tartalmazta Makó körzetét, másrészt a mai Békés megye dél-nyugati "sarkát" a Csanádapáca - Kevermes vonalig, vagyis benne volt Csanádapáca, Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kunágota is (de Tótkomlós, Orosháza már nem). Parányi, alig 1715 km2 -es kis megye volt (összehasonlításul: a mai Csongrád megye területe 4261 km2).

csanad_csongrad.jpg

Az 1876 -os megyerendezés egészen az 1918 -as esztendőig maradt érvényben, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával, majd 1920 -ban a trianoni békediktátum megszületésével teljesen új közigazgatási rendszert hoztak létre. Az új rendszert az 1923 -as rendezés iktatta törvénybe az 1923. évi XXXV. törvénycikk alapján. A jogszabály II. fejezete hét közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyét hozott létre 17 korábbi vármegye területeiből. Az ország egésze pedig 25 vármegyére tagolódott. A törvény alapján megszületett: "Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye", melynek székhelye továbbra is Makó maradt, de a határok némileg módosultak, hiszen a hazánktól Trianonban elvett és a szomszédos országoknak juttatott Torontál és Arad vármegyékből parányi nálunk maradt területeket is betagolták a Makó központú, hosszú nevű csanádi vármegyébe.

csanad_torontal.JPG Később az első, majd második bécsi döntések (1938, 1940) módosították az országhatárokat, de Csanád vármegye határai nem változtak jelentősebben. Aztán következett a második világháború, melynek frontjai végigsöpörtek rajtunk és szovjet-hatalmat hoztak a magyarság számára. A határok visszatértek (apró korrekciókkal) a trianoni határvonalakra, a Csanád, Arad Torontál megyenév pedig 1945 -ben egyszerűen csak Csanád vármegyére rövidült. Később, 1950 -ben egy jelentősebb megyerendezés teljesen átalakította a közigazgatási területeket.

A vármegye megnevezés helyett egyszerűen megye lett az alapegység a közigazgatásban és 25 helyett csak 19 lett kialakítva. Törvényi hátterét több jogszabály alkotta: 1949. évi XX. törvény, 1949. évi XXVI. tv. és 4 BM rendelet. Az 1950 -es megyerendezés megszüntette Csanád vármegyét, melynek egy része Békés, másik része Csongrád megyékbe lett betagolva. A makói, a központi és nagylaki járások (utóbbinak csak egy része) Csongrád megyéhez kerültek, Torontál egykori része, a mezőkovácsházi járás és a battonyai járás pedig Békésnek jutott.

Trianon rengeteg mindent vett el tőlünk, például egykor hatalmas és virágzó történelmi vármegyéinket: a térséget illetően Torontál, Arad, Csanád legnagyobb részeit is. A napokban megszületett országgyűlési döntés újra használatba hozza legnagyobb múltú déli vármegyénk, Csanád nevét, nem engedve annak elfeledését és némi eszmei kárpótlást (sőt gyógyírt) adva örök időkre történő elvesztéséért. A döntésnek van tehát történelmi alapja, ráadásul a mai Csongrád megye egy jelentős része, Makó központtal ténylegesen is Csanádhoz tartozott.

csanad.jpg

A Csanád nevet hordozó Dél-magyarországi települések napjainkban is tartják egymással a kapcsolatot (lásd a képet). Zárásul megjegyezném: talán sokak számára érthetetlen az Országgyűlés október harmadikai döntése, ám ha történelmi szempontból - és a múlthoz való viszonyulásunk, hagyományaink, egykoron hatalmas országunk szeretetén keresztül - nézzük, akkor nagyon is megindokolható és érthető lépés volt, amit történészként, történelemtanárként csak üdvözölni tudok.

Harmat Árpád Péter

Ha tetszett a poszt és érdekel Vásárhely története csatlakozz FB közösségünkhöz!

Megjelenés: Promenád (2017.10.05.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu/api/trackback/id/tr312926485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

metal · http://electric.blog.hu 2017.10.05. 11:04:00

Történelmileg lehet van értelme, de gyakorlati szempontok szerint, csak kárral jár. Egy csomó adminisztráció, átszervezés, átnevezés.

GabikA 2017.10.05. 11:04:06

na de akkor miert nem csongrad-csanad-torontal? :P

Important roll 2017.10.05. 11:04:30

Vajon van-e értelme az elnevezések történelmi mivoltát vizsgálni, ha már eleve megyének nevezzük közigazgatási egységeinket vármegye helyett? És van-e értelme nevet változtatni bármelyiknél is, ha ezzel együtt történelmi területükhöz közelebb nem kerülünk, viszont hivatali átnevezések sorát vonja magával?
Érdekes kérdések ezek. Egy azonban biztos: megyéink jelenlegi nevei többek egyszerű emléktáblánál.

WAR10CK. 2017.10.05. 11:12:26

Én jó kezdeményezésnek tartom a megye nevének megváltoztatását, mert így megmarad és használatba kerül egy számunkra elveszett, ám korábban ezer éven keresztül hozzánk tartozó történelmi vármegyénk neve.

... Mellesleg nem hiszem, hogy olyan égbekiáltó költség lenne, hiszen a megyenév nem szerepel okmányainkban sem a rendszám-táblákon. A megyehatároknál kell majd kicserélni a táblákat és a hivatalokban a fejléces papírokat, bélyegzőket, épületek tábláit. Nem hiszem, hogy ebbe rokkanna bele pénzügyileg az ország.

Bright side of life 2017.10.05. 11:12:38

“Olyan ez a csal(n)ádi történelem, mint egy mélységes tó. Aki belenéz, aki belemereng, ha nincs erős feje, megszédül. És István grófnak nem volt erős feje, és nagyon mélyen belenézett...”:-)

tutifruti22 2017.10.05. 11:12:46

Kár, hogy sokaknak ez a érvelés és mondanivaló a hallható és látható tartományon kívül esik :) Nem is értik miről zagyválsz :)

2017.10.05. 11:13:00

Nagyon súlyos problémák vannak az országban és mégis képesek emberek ilyen marhaságokkal foglalkozni és erre pénzt költeni. Mindazok, akik támogatják ezt a felesleges átnevezésesdit, dobják össze azt a sokmilliárd forintot, amennyibe az egész kerülni fog.
Egyszerűbb lenne felsorszámozni a megyéket és akkor az ilyen átnevezős baromságok is megszűnnének.

morph on deer 2017.10.05. 11:13:10

Értjük, köszönjük, most márt tudjuk.

De könyörgöm, MINEK?
Hogy a kismillió tábla, irat, igazolvány, reklám, honlap, meg ami elképzelhető, mind cserét, javítást, átírást, stb. igényeljen?
Hogy aki címet ír le valahova is, az most bosszankodhasson, mivel kétszer olyan hosszú hely kell hozzá?

Valaki is végiggondolta mndezt?

Persze, kell a nemzeti érzés ápolása, de a józan ész ellenére?
Komolyan!

Biztos, hogy nem lehetett volna egy normális megoldást találni a megemlékezésre?

Feri nagyapa 2017.10.05. 11:13:16

Szegény Torontál meg kikopik a történeti emlékezésből... Szőreg, Deszk, Kübekháza, Kiszombor, Újszentiván oda tartoztak.

Morpheus. 2017.10.05. 11:35:04

@Ylim: ha te csak simán felszámoznád a megyéket, akkor számodra semmit nem jelentenek a történelmi nevek, hagyományok, tájak, emlékek és jelképek. A kultúra és identitás nélküli sodródó, gyökértelen emberek azonban a tiszteletet és a valódi értékeket sem becsülik. Ám ha így van, őt magát sem kell tisztelni, becsülni és értékelni. Nullává válik. Nem csak az én szememben. :-)

@morph on deer: miért lenne a józan ész ellen valami, amit csak két év múlva vezetnek be (van tehát idő bőven a felkészülésre) és anyagilag a lakosságot nem terheli, hiszen személyi okmányainkban nem szerepel a módosítás. Közvetett módon, a kormány hivatalokban kell a fejléces papírokat, bélyegzőket lecserélni, de egy 1000 éves történelmi tájegység és vármegye megőrzése szerintem ér ennyit.

@Feri nagyapa: Torontál csak egészen csekély mértékben volt része és igen rövid ideig (1923 és 1945 közt) a mai Csongrád megyének.

Superuser 2017.10.05. 15:37:09

@Ylim: Téged is sorszámozni kéne...

az ilyen proli gyökerek miatt nem rendezünk olimpiát, mert köll a pénz lélegeztető csirkefarhátra...