Harmat Péter és Harmat Árpád helytörténeti blogja

Vásárhelyen alkotott művészek - Műteremlátogatások cikksorozat

2018. január 30. - Harmat Árpád Péter

Hódmezővásárhely mindig is híres volt gazdag művészeti életéről, képzőművészeiről, festőről és alkotóiról. Közel fél évszázaddal ezelőtt, 1971 -ben a Csongrád Megyei Hírlap cikksorozatban, Jurányi Anna tollából mutatta be a város jeles szobrászait, festőit, keramikusait. Harmat Péter a "Hódmezővásárhelyi Lokálpatrióták" alapítója 2017 január 6 és 28 közt összegyűjtötte és megjelentette ezeket az írásokat, külön képekkel kiegészítve. Ezeket jelentetjük most meg, egyetlen posztba rendezve a cikkeket, szám szerint 20 vásárhelyi alkotóról. A következő jeles művészekről esik szó cikkünkben: Tóth Valéria, Kligl Sándor, Fejér Csaba, Csikós András, Szalay Ferenc, Végvári Gyula, Domby Lajos, Csikós Miklós, Tildy Katalin, Fekete János, Almási Gyula Béla, Erdős János, Erdős Péter, Fodor József, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Kovács Mária, Pölös Endre, Németh József, Probstner János.

Harmat Péter írása

1-2. Sok VÁSÁRHELYI MŰVÉSZT /szobrászt, festőt, keramikust,stb./ ismerünk, akik itt alkottak, és alkotnak, itt teljesedett ki művészetük. Hogy maguk a művészek, -akiket meglátogatott az újságíró-, hogyan látják ezt a folyamatot, hogyan vallanak munkájukról, megtudhatjuk Jurányi Anna újságíró "MŰTEREMLÁTOGATÁS" c. cikksorozatából, amelyet a Csm. HÍRLAP 1971. szeptember 22 és december 3 között adott közre. Most Tóth Valériával és Kligl Sándorral ismerkedhetünk meg.

1.JPG

3. MŰTEREMLÁTOGATÁS sorozatunk következő számában Fejér Csaba /1936-2002/ festőművészről esik szó, akiről Jurányi Anna 1971. szeptember 28-án tájékoztatta a Csongrád Megyei Hírlap olvasóit egy érdekes és olvasmányos cikkben:

2.JPG

4. MŰTEREMLÁTOGATÁS Csikós András /1947-2006 / festőművésznél, aki szerint ..."Beleszülettem, belenőttem a vásárhelyi tanyavilágba,..." Erről tudósított Jurányi Anna a Csm. HÍRLAP 1971. október 6-i számában.

3.JPG

5. Jurányi Anna MŰTEREMLÁTOGATÁSA Szalay Ferencnél, melyről a Csm. HÍRLAP 1971. október 16-i számában ad tájékoztatást az olvasók számára. Szalay Ferenc /Mosonmagyaróvár 1931- Hódmezővásárhely 2013/ festőművész, grafikus, tanár, aki már 5 éve hogy nincs közöttünk. 1951-1956 Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulmányai után 1956-tól Hódmezővásárhelyen élt. 1964-től a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában tanított, később ugyan itt igazgatóhelyettes volt. Nyugdíjazását követően, folytatta a tanítást."A Vásárhelyi Iskola kiemelkedő képviselője, a realista festészet egyik meghatározó alakja." Számos díjai, elismerései közül a legkiemelkedőbb 1988-ban az Érdemes Művész kitüntetés volt. Kiállításai közül az 1974 évi MŰCSARNOK /Budapest/ a legrangosabb. Köztéri művei között szerepel ma is a HÓDTAVI CSATA /secco 2000 Hódmezővásárhely, Nagyszigeti emlékhelye/ "Szalay Ferenc igazi műfaja a freskó." Így vall erről a festőművész:" -Jó anyag a friss fal, csodálatos dolog rá freskót festeni." A 736 évvel ez elötti, 1282-es HÓDTAVI CSATA emlékére 2000-ben a város egy kun süveget mintázó emlékhelyet építtetett Csete György Kossuth-díjas építész tervei alapján, melynek belső falára festett munkája - valószínűleg építészeti okok miatt- megsemmisült. "Ezt elemi erejű csapásként élte meg a Festőművész." állította Csete Ildikó művésztársa a VÁSÁRHELYI LÁTÓHATÁR IV. évf. 2013/3 sz. helytörténeti folyóiratban. /Pályafutása a Szabad Enciklopédiából, Wilkipédiából./ A HÓDTAVI CSATÁRÓL és az emlékhelyről, bővebben a - vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu - oldalon lehet megtudni.

4.JPG

6. Jurányi Anna újságíró MŰTEREMLÁTOGATÁSÁRÓL Végvári Gyulánál, a Csm. HÍRLAP október 16-i számában ír. Végvári Gyula /1935-2013/ keramikus művész. A kezdetek a karcagi gimnáziumi időre nyúlnak vissza, amikor irodalomtanára mondta először Végvári Gyulának hogy "...neked fiam keramikusnak kell lenned!" El is ment a karcagi cserépkályha gyárba és a szünidőkben megismerkedett a samottos anyaggal. A Magyar Képzőművészeti Főiskola következett. Borsos Miklós, Gádor István keze alatt tanult. Cserépkályhák még ekkor se kerültek előtérbe. Erre csak 1958-tól került sor, amikor a hódmezővásárhelyi MAJOLIKAGYÁR tervezőjeként kezdett dolgozni. Ez az időszak döntő fordulatot hozott az életébe. Ekkor látta meg a cserépkályhába a művészi lehetőséget. Jó időben, jó helyen volt, hiszen ebben az időben szembetalálkozott a népművészettel. Itt rátalált a népi gyökerekre. Hódmezővásárhely egy szép sziget volt, ahol Végvári Gyula 10 évet töltött Cserépkályhái, kandallói kétség kívül egyediek és lenyűgözőek. Úgy véli a művész ..."az igazi művészet kitartó és türelmes, követi a lélek belső parancsát és nem ismeri a megalkuvást." "Alkotásain -aláírás helyett- a művész sajátos jele: a félkörívek által körülölelt gömb. S hogy ez mit jelent? Az egyensúlyt, amely nélkül sem a világ, sem az ember nem boldogulhat." Művészetének legmagasabb elismerése a Munkácsy-díj. Hódmezővásárhely után Szegeden szaktanárként, majd a Képcsarnok megrendelésére dolgozott.Mindehhez a MACSOI Cserépkályhás c. folyóirat 2012. szeptemberi számában megjelent Vasvári Éva cikkét: "Végvári Gyula - A FORMATERVEZÉS MŰVÉSZE" címmel használtam fel a művész bemutatásánál. Vasvári Éva a művészt, Szentendrei otthonában kereste fel.

5.JPG

7. Jurányi Anna MŰTEREMLÁTOGATÁSA Domby Lajos /Kecskemét 1943/ festőművésznél./Csm HÍRLAP 1971. november 25-i száma/ Domby Lajos 1967-ben végezte Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát. Mestere Fényi Géza. 1971-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen. Egyéni tárlata 1972-ben a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. A legrangosabb csoportos kiállításon,1978-ban a Budapesti MŰCSARNOKBAN vett részt. Balesete miatt, 1975-től nem végez alkotó tevékenységet, ekkor Budapestre költözött."Tájképeit és figurális kompozícióit stilizált formarend és sajátosan élénk színösszetétel jellemezte. Az alföldi festészet dekoratív-lírai irányú továbbfejlesztője. Főként a tájképei jelentősek." /Forrás: Horváth János artportal.hu lexikon művész/

6.JPG

8. Jurányi Anna újságíró Csikós Miklós / Hódmezővásárhely, 1913 - 1988 / festőművésznél tartott MŰTEREMLÁTOGATÁSÁRÓL a Csm. HÍRLAP, 1971. november 4-én tájékoztatta az olvasóit.Csikós Miklós emlékkiállításait 1993-ban és 2013-ban, a Tornyai János Múzeumban rendezték meg. A művész egyik alkotását - a "Szántó Kovács János elfogatása" c. festményét - az ENSZ Mezőgazdasági Szervezete vásárolta meg.

9. MŰTEREMLÁTOGATÁS Tildy Katalinnál, melyről Jurányi Anna 1971. december 3-án, a Csm. HÍRLAP-ban tájékoztatta az olvasókat. Sajnos kevés információt találtam a művésznőről az interneten, amellyel kiegészíthettem volna Jurányi Annát. A "Kincskereső" c. folyóirat művészeti vezetője, szerkesztője. Férjével Pölös Endrével közösen egy tervező grafikai stúdiója volt. Férje a szegedi Tömörkény István Gimnázium művész tanára. A Vásárhelyi Őszi Tárlaton többször is bemutatkozott. Ezzel vége lett a "MŰTEREMLÁTOGATÁS" c sorozatnak, amelyet 1971-től 47 éven át megőriztem, és most bemutattam. Remélem, hogy nem volt hiába.

10. . MŰTEREM LÁTOGATÁS Fekete János keramikus, szobrásznál, melyről Jurányi Anna újságíró a Csm HÍRLAP 1971. november 19-i számában ad tájékoztatást az olvasóknak. Fekete János /Csúrgónagymarton 1929 - Hódmezővásárhely 1999 / Az Iparművészeti Főiskola után 1956-tól keramikus tervező Hódmezővásárhelyen. 1966- 1989-ig a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban művészettörténetet tanított. Számos templom, közöttük a budapesti Mátyás templom restaurálásában részt vett. Hódmezővásárhelyen a Református Ótemplom és a Tabáni Református templom helyreállítását vezette. Fekete Jánoshoz baráti szálak fűztek. Többször megfordultam nála, és megcsodálhattam a "kerti kiállítótermét" is, amely szebbnél szebb alkotásaival volt díszítve.

11. Németh László Városi Könyvtár jóvoltából, és néhány tagunk kezdeményezésére, tovább folytatom ezt a sorozatot.MŰTEREMLÁTOGATÁS Almási Gyula Béla /1908. október 13. Makó - 1976. augusztus 1. Hódmezővásárhely/ festőművésznél, melyről Jurányi Anna tudósított a Csm. HÍRLAP Vk. 1971. november 9-én megjelent számában. Tanulmányait szülővárosában Makón, az Állami Főgimnáziumban kezdte meg. Tanára volt Juhász Gyula, és szoros barátságot kötött a fiatal József Attilával. A Rudnay Gyula által vezetett makói művésztelep hatására iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay maga lett a mestere. Egy év után félbeszakadtak a tanulmányai, de Rómában és Párizsban tanulmányúton járt, tovább képezte magát. Tisztviselői állást vállalt, de munkái mellett tovább alkotott. 1930-ban pár hónapot a fővárosban töltött, de hamarosan visszatért Makóra, ahol megismerkedett Espersit Jánossal, a szűkebb régió legnagyobb művészpártoló mecénásával. 1942-ben áttelepült hódmezővásárhelyre, ahová Tornyai János hatása alatt nosztalgikusan vonzódott, odaköltözése után azonban rövidesen csalódnia kellett elképzeléseiben. 1945 után Kurucz D. Istvánnal és Kohán Györggyel együtt komoly szerepet játszott a vásárhelyi művészeti élet újraindításában. A művésztelep alapítója, 1953-tól haláláig, a mártélyi telep vezetője, gondnoka.a Vásárhelyi Őszi Tárlatok egyik kezdeményezője volt. Halála után özvegye tárlatot rendezett a szülővárosában, majd annak teljes kollekcióját a makói múzeumnak ajándékozta. Legismertebb festményei közül néhány: A második honfoglalás, Nagyanyámék, Tiszaparti fák, Virágcsendélet, stb. Kiállításai közül a legrangosabb a budapesti Nemzeti Galéria.
Díjai: Tornyai-plakett 1957. Forrás: Makó története 1920-1944 Dr. Tóth Ferenc

12. MŰTEREMLÁTOGATÁS Erdős János / Bátaszék 1898. október 8- Hódmezővásárhely 1985. szeptember 8./ festőművész, grafikusnál, amelyről Jurányi Anna tájékoztatja a Csm. HÍRLAP Vk. 1971. december 30-án az olvasókat. Erdős János elemi és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte. Népes családja volt, nyolcan voltak testvérek, sajnos csak öten érték meg a felnőttkort. Valamennyien férfiak. Érettségi után behívták katonának. Az olasz fronton harcolt, ahol súlyosan megsérült a bal keze. 1914-24 között, a Budapesti Iparművészeti Főiskola Kecskemétre kihelyezett tagozatán szerzett festőművész diplomát. Révész Imre festőművész növendéke. 1932-ben költözött Hódmezővásárhelyre, 1934-ben vette feleségül Kolumbán Sándor erdélyi származású tanfelügyelő Róza nevű lányát, aki Kecskeméten iskolatársa volt. Mélyen érdekelte a népművészet. Háziipari műhelyt létesített hímzésre. A visszatért Kolozsvár részére 1941-ben vásárhelyi hímzéses zászlót készítettek, melynek egyik oldalán Kolozsvár, a másikon Hódmezővásárhely címere szerepel. Jelenleg a városháza kis tanácstermét díszíti. A II. világháborúba be kellett vonulnia. Orosz fogságba került, Négy évet fogolyként Grúziába töltött, ahol megengedték neki hogy festhessen. Néhány művét sikerült hazahoznia 1948-ban. 1950-60 között dekoratőr. Felesége a tanítóképzőben pedagógus, ahol Németh Lászlóval kollégális kapcsolata volt. Egy ideig a Református Új Templom melletti épületben a kántorlakást bérelték, majd 1949-ben a Kolumbán nagyszülők házába, a Zrínyi u. 85-be költöztek, ahol életük végéig éltek és alkottak. 1928-tól rendszeresen részt vett kiállításokon, Pesten a Műcsarnokban, a Galériában, Divatcsarnokban, Kecskeméten, a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon. Sírja a Kincses temetőben található. Erdős János fia Erdős Péter örökölte édesapja tehetségét. Forrás: Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 1998-as Évkönyve Dömötör János: 100 éve született Erdős János.

13. MŰTEREMLÁTOGATÁS Erdős Péter / 1938. május 16. Hódmezővásárhely - / festőművész, szobrásznál, melyről Jurányi Anna tudósít a Csm HÍRLAP Vk. 1971. szeptember 24-i számában. Szülei is képzőművészek voltak. Édesapja Erdős János festőművész. Először még gimnazista korában, 1954-ben tűnt fel az első Őszi Tárlaton, melyre a szervező Galyas Miklós múzeumigazgató hívta meg. 1960-ban diplomázott a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, mestere volt Füstös Zoltán. 1968-1973-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Veress Sándor László, Patay László voltak.1974-ig dolgozott rajztanárként. 1960-tól Mártélyon, majd két évvel később a vásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskolába került. Ezután szabadúszóként folytatta működését. Műveiben folytatja az alföldi festészeti hagyományokat, tájképeket fest, de emellett rézdomborítással is foglalkozik, valamint kerámiákat is készít. Hódmezővásárhelyen több általa készült utcanév tábla és emléktábla is található.

erdospeter.jpg

Számtalan egyéni kiállítása /Hódmezővásárhely, Szentes, Békéscsaba, Orosháza, Hatvan, Miskolc, Salgótarján / mellett, több csoportos kiállításon is szerepel: Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Mezőgazdasági Múzeum Budapest 1975,  III.Képzőművészeti Triennálé 1981, Táj és Portrébiennálé 1980-84.Forrás: Artportal.hu: Hetvenéves Erdős Péter vásárhelyi festőművész

14. MŰTEREMLÁTOGATÁS Fodor József /Hódmezővásárhely, 1935. december 9. - Hódmezővásárhely, 2007. május 8./ festőművész, grafikusnál, melyről 1971. szeptember 17-én Jurányi Anna számolt be a Csm. HÍRLAP Vásárhelyi kiadásában. Hódmezővásárhely Bethlen Gábor Gimnázium 1951--54. A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1955-58-ban tanult, rajz-földrajz szakon. Mesterei Füstös Zoltán, Vinkler László, Major Jenő és Kopasz Márta voltak. 1958-76 között tanár.

1965-ben a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola alapítója és vezetője.
1967-től a Vásárhelyi Őszi Tárlat résztvevője.
1970-től a Vásárhelyi kollektív műterem élén állt.
1976-2006 között a Mártélyi művésztelepet vezette.
1984, a Hódmezővásárhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület alapítója.

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület Választmányának, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Számos kiállítása közül meg kell említeni a Magyar Nemzeti Galériát /csoportos/, és a Műcsarnokot Budapesten.

fodorjozsef.jpg

Művei eljutottak Németországba, és Franciaországba. Kitüntetések: a Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat nívódíja 1974, 1994. Az Alföldi Tárlat nívódíja Békéscsaba 1971, 1981. A Hatvani Biennálé bronzdiploma 1974. Tornyai plakett 1984.Csm. Tanács alkotódíja 1989. A Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevele 2002. Pro Urbe díj, 2003 Hódmezővásárhely. Mártély díszpolgára 2004, Hódmezővásárhely díszpolgára 2005.Műveiből emlékkiállítást rendeztek Hódmezővásárhelyen 2015-ben.

15. MŰTEREMLÁTOGATÁS Fülöp Erzsébet /1937. október 3. Orosháza / festőművész, középiskolai tanárnál, melyről Jurányi Anna tudósítja a Csm. HÍRLAP Vk. olvasóit 1971. december 18-án. 1953-1957 Képző és Iparművészeti Gimnázium Budapest. 1957-1963 Magyar Képőművészeti Főiskola, festő főtanszék Budapest. Mesterei: Pap Gyula, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre. 1962-1992 az MNK Művészeti Alap, 2002-től a MAOE, 1962-1972 a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1964-2003 a MKISZ Délalföldi Területi Szervezet, 1975 től az MKISZ Festőszakosztály, 1990-től a Magyar Festők Társasága, 2003-tól az MKISZ Hódmezővásárhelyi Területi Szervezet tagja.

fuloperzsebet.jpg

Zománcképeket és akvarelleket is készít.1968. a Koszta érem, 1979 Magyar Tájak nívódíj, 1981.Tornyai plakett, 1983. Portré Biennálé bronzérem, stb. Számtalan kiállításai közül néhány: Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Képzőművészek Műcsarnoki Tárlata Budapest 1962, 1964, 1985, 1993. Fényes Adolf Terem Budapest 1971, Derkovits Terem Budapest 1992 Tornyai Múzeum Hódmezővásárhely önálló kiállítás 1967, Békéscsaba, Orosháza, Nagykanizsa, Szeged, stb.

16. HÉZSŐ FERENCET 2018. január 26-án az ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG 80. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL! Hézső Ferenc /1938. január 26. Hódmezővásárhely/ festőművész MŰTEREMLÁTOGATÁSÁRÓL Jurányi Anna tájékoztatta 1971. szeptember 19-én a Csm. HÍRLAP olvasóit. Középiskolai tanulmányait 1952-56 között végezte Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1962-ben szerzett diplomát a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Pap Gyula, és Domanovszky Endre. Számos díjai közül néhány: Munkácsy emlék érem /1966/, Koszta emlékplakett /1969/, Derkovits ösztöndíj, Székely Bertalan emlékérem /1972/, Tornyai plakett, Munkácsy-díj/1975/, Munka Érdem Érem ezüst fokozata /1978/, Művészeti Alap festészeti Nívódíja /1978/, stb. Mártélyon, Makón szakkört vezetett. 1962-től a Vásárhelyi Művésztelep tagja. Bekapcsolódott a Tokaji Művésztelep munkájába.

hezso_ferenc.jpg

A Hódmezővásárhely, Újvárosi Általános Iskolában rajztanár /1963-66/. Hódmezővásárhely Bethlen Gábor Gimnázium rajztanára /1966-75/, 1975-től a szegedi Tanárképző Főiskolán tanított, ahol 1982-92 között tanszékvezető és uo. főigazgató helyettes 1982/92. Egy sor művésztelep és képzőművészeti kör vezetője, tanára /Tokaj, Hajdúböszörmény, Hortobágy, Makó, stb./ 1976-tól állandó résztvevője a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek. Művészetének kedvenc témája a vásárhelyi és az alföldi népélet.1961-től kiállító művész. Számos kiállításai közül néhány: 1968-ban Csók István Galéria, 1973-ban és 78-ban a MŰCSARNOK kamaratermében, Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Múzeumban /1967, 73, 78, 87/ Vásárhelyi Őszi Tárlaton 1961-től, stb.

17. MÁRI-nál járt /89 éves korában/ Jurányi Anna a MŰTEREMLÁTOGATÁSA során, melyről 1972. január 4-én tájékoztatta a Csm. HÍRLAP olvasóit. Kovács Mária /1883-1977/ Hódmezővásárhely festő, szegény sorsú, sokgyerekes kőműves mester családjának küzdelmeiből nőtt ki. A tanulás helyett, a korabeli szegény gyerekek útját járta /libapásztor, tehenet őriz, cseléd/. 1904-ben Tornyai János cselédje, majd modellje lett. Később szors emberi és érzelmi közösség alakult ki közöttük. Mári titokban maga is festeni kezdett. Tornyai nem erőszakolta rá a maga művészeti szemléletét. Képeit Tornyai és a művésztársak, később a kritikusok is komoly elismeréssel fogadták. Tornyai önálló kiállításhoz segítette 1910-ben Hódmezővásárhelyen, "Mári kiállítása" címmel, majd Budapesten a Művészetek Házában 1911-ben.

kovacsmaria.jpg

Szabadkán közösen állítottak ki 1912-ben. Tornyai egyik levelében a "magyar Cézanne"-nak nevezte A háborúval megszakadt a sikersorozata. Tornyai Peste költözött. Mári egyedül maradt. Tornyai 1928-ban, kiállításon mutatta be a nála maradt Mári-képeket. 1934-ben szerepelt a magyar őstehetségek kiállításán. A Tornyai Társaság 1936-ban, és régi barátja Kiss Lajos 1958-ban rendezett számára kiállítást Vásárhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon rendszeresen részt vett alföldi tájakat, csendéleteket, szoba belsőt ábrázoló képeivel. 1973 augusztus 4-én a Tornyai János Múzeum gyűjteményes kiállítását tisztelte meg. A Képzőművészeti Alap nyugdíjasaként élt és alkotott késő öregségében is a paraszti környezetű, szoba-konyhás Hajnal u. 6., később a Dohány u. 9. szám alatti lakásában. Irodalom: Vásárhelyi Tárlat 1974. Fülöp Erzsébet

18. MŰTEREMLÁTOGATÁS Pölös Endre /Kiskunfélegyháza 1946/ grafikusnál, melyről Jurányi Anna 1971. december 14-én a Csm. HÍRLAP Vásárhelyi kiadásában tájékoztatta az olvasóit. Pölös Enre gimnazista korában még festőnek készült, a főiskolán mégis a sokszorosító grafikára szakosodott, a kötelező 2 éves festői előtanulmányok után. A gyermekkönyv illusztráció a fő műfaja. A diploma munkája gyermek naptár volt. "A gyermeki lélek izgat, és a gyermeki arcot szeretem ábrázolni." A régi kosztümök mellett, a régi fegyverek és fegyverviselési módok biztos ismerője, amelyekről árulkodnak a keze munkái. Ehhez át kell élnie a régi korok sajátosságait. A lovagkorok ismerője. A barokk művészet játékosságából, ötletgazdagságából sokat vett át munkájához.

polosendre.jpg

A feleségével együtt kedvelik a barokkot nem csak a képzőművészetben, hanem a zene és természetszeretet területén is. A gyermeki képzelet jó ismerője, jó pedagógus.Grafikus tanár A szegedi Tömörkény István Gimnázium művész tanára. Büszke arra, hogy Móra Ferenc a "földije" A 25 éves fiatalember még a pályája kezdetén állt a látogatás időpontjában. A könyvillusztráláson és tanításon túl, tervei között szerepel a rajzfilmek készítése. 'Ehhez persze még sokat kell tanulnom főleg Edelmanntól, a 'Sárga tengeralattjáró' c. Beatles-film grafikusától."

19. MŰTEREMLÁTOGATÁS Németh József /Kaposszerdahely 1928 - Hódmezővásárhely 1994 / festőművésznél, aki ebben az évben lenne 90 éves. 1957-től élt Hódmezővásárhelyen. A látogatás során megtudhatjuk, hogy az igazi "műfaja" a freskó. / 1980. Csongrád Városháza díszterme /. Sokoldalúságát jellemzi, hogy gobelint is készített /1983-85 Hódmezővásárhely házasságkötő terem/. Művészi munkájának számos elismerése közül kiemelkedik az 1967, 1970, 1976 évi Munkácsy díj, az Érdemes Művész 1980, és a Kiváló Művész 1985 kitüntetések. Az Őt megillető rangos kiállításai, tárlatai közül kiemelkedik a MŰCSARNOK / Budapesten / 1961, 1972 évben. "Képei sajátosan szimbolikus, paraszti témájúak" írja Jurányi Anna újságíró, a művész bemutatása során, a Csm. HÍRLAP 1971. október 9-i számában.

nemeth.jpg

20. BEFEJEZŐ RÉSZ. Az utóbbi 9 LÁTOGATÁST a Németh László Városi Könyvtár/ Borus Gábor helytörténész és Béres Dezső/ segítségével tudtam közzé tenni! MŰTERMLÁTOGATÁS Probstner János /Budapest, 1943. szeptember 10./ keramikusnál, amelyről Jurányi Anna 1971. december 23-án a Csm. HÍRLAP Vásárhelyi kiadásában tájékoztatta az olvasókat.

probstner.jpg

1970-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szakán /a Népi Iparművészeti Tanács ösztöndíjasaként./ Mestere Csekovszky Árpád. Másfél évig vendéghallgató volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán, ezalatt a kutatókkal együttműködve sok tárgyi anyagot gyűjtött a Néprajzi Múzeumnak. Számtalan díjai közül néhányat: 1970. Gelencsér Sándor Fazekaspályázat, I. díj, és Gorka díj, 1979, 1982. Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé I.díj 1998. Ferenczy Noémi-díj, stb. A kezdeményezésére megalakult Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetője. Tanulmányútjai: Angliában, Olaszországban, Amerikában. 1986-1997 adjunktusként, 1992-től docensként irányította a Magyar Iparművészeti Főiskola Kecskeméti Mesterképző Intézetét. 1996-tól vezeti a Magyar Iparművészeti Főiskola Szilikát Tanszékét, 1997-től tanszékvezető. Hódmezővásárhelyen, majd Kishajmáson szervezett népművészeti, háziipari, fazekasipari cégeket. A tájegységre jellemző forma, ornamentika és színvilágot elfogadva tervezett korszerű használati tárgyakat, 1969 óta szerepel a Vásárhelyi Őszi Tárlaton. 1971-ben volt az első önálló kiállítása Hódmezővásárhelyen. 1980-tól intenzíven foglalkozik a grafikával is, az utóbbi években főleg rajzokat állít ki.
Forrás: artportal.hu

Harmat Péter

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu/api/trackback/id/tr8213615926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.