Harmat Péter és Harmat Árpád helytörténeti blogja

Lokálpatrióták

Jeles vásárhelyiek: Németh László születésének évfordulójára [35.]

2020. április 17. - Harmat Péter nyugalmazott mérnök

Hódmezővásárhelyhez számtalan híresség kötődik, itt született például Antal Imre, Bessenyei Ferenc, Bibó Lajos, Szántó Kovács János, Tornyai János és életének több szakaszában is Vásárhelyen élt illetve dolgozott Németh László Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító is. Németh László egybefüggően 1945 szeptembere és 1948 decembere között, három éven keresztül élt Vásárhelyen, mégpedig gimnáziumi óraadó tanárként dolgozva. A későbbi 22 esztendőben, egészen 1970-ig többször hónapokra vissza-vissza tért kedvenc alföldi városába. Jelenlegi posztunk az ő életútja és munkássága előtt tiszteleg abból az alkalomból, hogy éppen ma, április 18-án van születésének 119. évfordulója.

nemeth_laszlo_1.jpg

Németh László a ma már sajnos Romániához tartozó Nagybányán született (1901 április 18-án), értelmiségi családba. Édesapja, Németh József gimnáziumi tanárként dolgozott (földrajz, testnevelés szakosként) és fiát is a tudományok illetve a művészetek szeretetére nevelte. Édesanyja Gaál Vilma, háztartásbeliként, otthon dolgozott. Az ifjú Németh László számtalan tárgyban jeleskedett középiskolai évei alatt, szinte minden érdekelte. Kezdetben bölcsésznek készült, majd az orvostudományok felé fordult és 1925-ben végül fogorvosi diplomát szerzett. Még az egyetem előtt, 1918 -ban ismerkedett össze későbbi feleségével, Démusz Gabriellával (Ellával) akivel kezdetben meglehetősen viharosan alakult kapcsolata. 

nemeth_laszlo_felesege.jpg Németh László és felesége, Démusz Gabriella házasságkötésük évében, 1925-ben [kép forrása: nemethlaszlo.eu]

Később, 1919-ben egy féltékenység ügy miatt az alig 18 éves Németh László még öngyilkosságot is megkísérelt (csak a fejéhez tartott fegyver szerencsére nem sült el). Végül az egyetem befejezését követően, 1925 decemberében feleségül vette a lányt. (Hat gyermekük született 1926 és 1944 között, akik közül 4 érte el a felnőtt kort: Magda, Ágnes, Judit és Csilla.) Németh László fiatalon, nagyon rövid ideig fogorvosként dolgozott, de nem élvezte, amit csinált, sőt ráébredt: nem neki való a fogorvosi pálya. Az 1925/26-ban inkább az írás felé fordult, a magyar irodalomtörténet és művészvilág szerencséjére. ...

Németh László híres művei: regények: Emberi Színjáték (1929), Gyász (1935), Bűn (1936), Iszony (1947), Égető Eszter (1948), Irgalom (1965), Drámák: Bodnárné (1931), Pusztuló magyarok (1946), Galilei (1953), Az áruló (1954), Utazás (1961), Esszékötetei: A minőség forradalma (1940), Készülődés (1941), Kisebbségben (1942), Sajkódi esték (1961), A kísérletező ember (1963)

Harmat Péter, nyugalmazott mérnök

[A továbbiakban átadom a szót Kőszegfalvi Ferencnek, aki Németh László későbbi pályájáról és vásárhelyi tartózkodásáról ír.]

Németh László 

 

Németh László (Nagybánya, 1901 április 18 - Budapest, 1975 március 3) író műfordító, tanár, gondolkodó. 1925-ben orvosdoktorrá avatják. 1929-ig fogorvosként praktizál. Először 1940. április 13-án Móricz Zsigmonddal jött városunkba, ahol a tanyai tanulók otthonában melengetett eszméjét látta megvalósulni. A kezdeményezést Cseresnyés című drámája szerzői jogának átengedésével támogatta. 1940. november 9-én Tamási Áronnal szerepelt a gimnázium irodalmi estjén.

Később, 1941-ben és 1942-ben is járt városunkban, Kristóék vendégeként. Ilyen előzmények után hívta meg a Bethlen gimnázium javaslatára a református egyházközség óraadó tanárnak az akkor megélhetés nélkül álló Németh Lászlót. A két gimnázium a kísérletező pedagógust hívta benne életre, a Bercsényi utca 27 alatti Kristó-ház, meg a leánygimnázium igazgatói lakásának szobái a tanulmányszerzőnek, szépírónak váltak műhelyévé. 1945 késő őszén az Andrássy utcai Kristó-patika emeleti szobájában is lakott, mintegy két hónapig.

A Bethlen Gábor gimnáziumban, majd az 1946-ban régi helyére visszakerülő leánygimnáziumban irodalmat, történelmet, filozófiát, egészségtant, meg vegytanból, fizikából, matematikából összegyúrt természetismeretet tanított. 1945 szeptemberétől 1948. decemberéig, de több nagy művének is ez a város volt a bölcsője. Néhány tanulmány mellett itt fogalmazta meg újra Mathiász-panzió című drámáját, itt fejezte be az Iszony-t, itt, ennek a városnak az alakjairól írta az Égető Eszter-t, itt születtek legjobb történeti drámái, a Széchenyi, a Huszt János az Eklézsia-megkövetés. 

nemeth_laszlo.jpg

Részt vett a Tornyai Társaság munkájában, dolgozott a helyi irodalmi folyóiratokba, a Puszták Népének többek közt Pusztuló magyarok című vígjátékát, a Délszigetnek Erzsébet-nap című drámáját adta. 1949-1954 között még mindig hónapokat, fél éveket töltött itt, késő öregkoráig honvágya volt a tanítás, a nyugalmat, menedéket adó város után. Kossuth díjának összegét 1957-ben a Bethlen gimnáziumnak adományozta, könyvtárfejlesztésre. 1967-ben Kamotsay István szobrászművész felkérésére tömör pontokban megfogalmazta az emberség, magyarság életigazságait az iskola készülő díszkútjának oszlopára. (Ezt a szöveget Kamotsay nem tudta elkészíteni a kút tábláira, ezért a szobrászművész úgy döntött, hogy saját maga szövegezi meg a kút feliratát. Ez került a díszkút hasábjaira. Németh László szövegét az író 70. születésnapján, diófába vésve, a tanári könyvtár falában helyezték el.) Az írás ördöge, című drámáját 1970 február 7-én - kikötése szerint - a szegedi színház először Vásárhelyen játszotta. Ekkor járt utoljára nálunk, Hódmezővásárhelyen.

 A városi tanács 1971-ben határozatban örökítette meg itteni tevékenységét, vásárhelyi kötődését. A halálát követő esztendőben, 1976. június 2-án, egykori igazgatója Vörös Mihály javaslatára a városi könyvtár fölvette a nevét, ugyanakkor avatták föl a könyvtár előtti köztéri szobrát, Tóth Valéria munkáját. 1981. május 11 -én, a volt lakásában, az egykori leánygimnáziumban, emlékház nyílt, a Bethlen gimnáziumban Szervátiusz Tibor Németh László-domborművét avatták föl. 1986. április 17-én a Bercsényi utcai házon elhelyezett emléktáblát leplezték le, 1987. június 26-án pedig hagyatékának, kultuszának gondozására a városban alakult meg az országos hatáskörű Németh László Társaság. Németh László, Vásárhely posztumusz díszpolgára. 

  • A fenti szöveg: Kőszegfalvi Ferenc, Jeles Vásárhelyiek, Németh László című, 1989. január 24 -én a CSM HÍRLAP-ban megjelent megemlékezése felhasználásával lett összeállítva.

***

lokalpatriot3_also.jpg 

A bejegyzés trackback címe:

https://vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu/api/trackback/id/tr3615619110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovács Istvan 2020.04.18. 12:11:45

Érdekes cikk volt megint! Németh László szerelmi csalódásáról és fiatalkori öngyilkossági kísérletéről nem is olvastam eddig. A vásárhelyi kötődései is érdekesek. Tényleg szerethette a várost!

Egy tanár. 2020.04.19. 14:53:38

Németh Lászlónak számtalan műve vásárhelyi kötődésű: vagy itt írta, vagy helyi vonatkozása akad. Szerette Hódmezővásárhelyt, az alföldi Párizst.

Argus_ 2020.04.19. 21:05:25

Az Alföld írója volt.

Von Hermanitz 2020.04.21. 10:32:16

Még sok hasonló cikket szeretnénk, érdekességekkel. Németh László erős vásárhelyi kötődéseiről, fiatalkori szerelmi ügyéről eddig nem is tudtam! Köszönöm a posztot és tovább jó egészséget Harmat Úrnak!

István Torma 2020.04.21. 10:32:29

Életem egyik helyrehozhatatlan hibája, hogy valamikor, valószínűleg a 60-as évek végén, egy dedikáláson a János-kórház előtti villamosfordulóban fotókat készítettem Németh Lászlóról. Ezeket, meg legalább 2000 fotót később megsemmisítettem... Pedig tudtam ki ő, anyám kedvenc írója volt
süti beállítások módosítása