A mai napon délelőtt 9 órától szakmai előadások, történelmi visszatekintések és érdekességeket tartalmazó beszédek formájában magas színvonalú ünnepség-sorozat zajlott a városháza dísztermében és a János téren álló Nagy András János kútnál. Az alkalom: városunk egyik legnagylelkűbb és legelismertebb történelmi alakjának, Nagy András Jánosnak 130 évvel ezelőtti tette: egy magánvagyonból önkéntes felajánlással megépített és a városnak 1884-ben átadott ivóvíz-kútnak az üzembe helyezése.
Ez volt városunk második fúrt kútja (elsőnek a Bakay kút tekinthető – amely ma a Cseresnyés kollégium mellett áll). A Nagy András János kút tízezrek életét könnyítette meg a XIX. századi Hódmezővásárhelyen. A felajánlást tevő – akinek önzetlen cselekedete gróf Széchenyi Istvánéhoz hasonló (aki mint tudjuk 1825-ben szintén magánvagyonából tette lehetővé az első Magyar Tudós Társaság felállítását) - vásárhelyi jobbágygyermekből lett módos gazda, és virilista. Nagy András János saját vagyonából ajánlott fel 20 ezer forintot a kút létrehozására azért, hogy szülővárosának lakói jó minőségű, tiszta ivóvízhez jussanak. Amikor a városvezetők döntése idején inkább egy gimnáziumot szerettek volna a kút helyett építtetni, így nyilatkozott: „ … a tudomány már sok fejet megzavart, de a víz még soha egyet sem.”
Az ünnepséget házigazdaként Szenti Tibor író, etnográfus, a köszöntőbeszéd előadójaként pedig Hegedűs Zoltán alpolgármester nyitotta meg. Beszédet mondott Csath Béla gyémánt okleveles bányamérnök, Harmat Péter a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara tagja (és a Nagy András János kút helyreállítója), Dr Tombácz Zsuzsanna Csongrád megye tisztifőorvosa, Dr. Kozák Péter az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Harmat Árpád Péter történész (aki Fejér László címzetes főiskolai docens – a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke - anyagát olvasta fel). Az előadások kitértek a kút létrehozásának előzményeire, körülményeire és a korabeli viszonyok - vízrajzi, természeti és egyéb körülmények – ismertetésére.
Csath Béla és Harmat Péter izgalmas előadásai a hallgatóság elé tárták a kút érdekességeit is. Megtudhattuk például, hogy Zsigmondy Béla gépészmérnök és kútfúró szakember alig egy év alatt – 1883 és 1884 közt - készítette el a napi egymillió liter vizet adó, 252,6 méter mély kutat. (Az ország legmélyebb fúrt ivóvízkútja egyébként Békéscsaba környékén található és 2500 méter mélységű. Ezt az információt Csath Béla osztotta meg velem, mint ahogyan azt is, hogy Európa legmélyebb ivóvízkútja a Kola félszigeten 12 km mélységű.) A Nagy András János kút percenként 694 liter jó minőségű, tiszta vizet adott. A Séegner Béla által homokkőből faragott nyolc szögletű medence átmérője 6 méter, közepén egy 1,3 méter magas mészkőoszlop, tetején pedig egy nagy és kisebb bronztányér kap helyet. A teteje tölcsérszerűen kiképzett, melyből régen függönyszerű zuhatagban folyt le a víz egészen az 1960-as évekig, amikor a kút vize elapadt. A kút jelentős térrendező szerepe és esztétikai értéke miatt „műemlék jellegű" minősítést, majd műemlék besorolást kapott.
Az előadások után a konferencia résztvevői és hallgatósága a kútnál folytatták a megemlékezést, megtekintve annak földalatti pincemúzeumát is. Ezt a különleges, kút alatti helyiséget - melyben az 1884-es kút egyik eredeti béléscsöve is megtekinthető volt - annak idején, a 80-as években Harmat Péter készíttette el, aki a Csongrád Megyei Vízmű helyi vezetőjeként a város számára szerette volna megmutatni a különleges létesítmény muzeális berendezéseit.
A sikeres nap végén a résztvevők azzal a szellemi „útravalóval” távozhattak, hogy Hódmezővásárhely múltjában mindig akadtak nagylelkű, a városukat szívükön viselő emberek, akik ha „csak” egy kúttal is, de hozzájárultak szeretett városunk fejlődéséhez.
Harmat Péter (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara tagja)