Harmat Péter írása

A Nagy András János - Mucsi Mária kutat ünnepélyes keretek között 1884 november 29-én, délután 3 órakor adták át a városnak, közhasználatra. Zsigmondy Béla kútfúró mérnök, a kút fúrásának tapasztalatairól a város vezetőinek adott beszámolója során megemlítette, hogy a kút napi 10 ezer hektoliter vízhozama lehetővé tenne egy fürdő létesítését, amelyhez mintegy 6 ezer hektoliter víz elegendő is lenne. Ennek alapján 1885 -ben már engedélyt is kért a város, a Mindszent-Apátfalva Ármentesítő Társulattól, hogy a kút "felesleges" vizét a Népkertbe tervezett közfürdő túlfolyóvizét a Hódtói belvízcsatorna befogadhassa.

A Nagy András János kút, valamikor az átadás utáni években

A fürdő tervét Czégényi Géza városi mérnök tervezte, amelyben két medence szerepelt, egy 12 X 8 méteres női és egy 16 X 12 méteres férfi, a Népkert keleti felében. 1886 júliusában a medencék feletti épület tetőzete is elkészült. Augusztus 11 -én lefektették a csöveket és még aznap este 10 óra 23 perckor megnyitották a Nagy András János - Mucsi Mária kút pincéjében a tolózárat.  

A kútfej

Az időt többen mérték. 10 óra 25 perckor érte el a népkerti sétautat a víz. Deák Mihály városi főmérnök nyitotta ki a közfürdő előtti tolózárat és 10 óra 59 perkor érkezett a 20 fokos víz a fürdő medencéibe. 1886 augusztus 12 -én minden különösebb ceremónia nélkül adták át közhasználatra a fürdőt. Az 1886 szeptember 19-én megjelent újság itt látható cikkében bő egy havi 2000 forint bevételről tudósít és már a fürdő továbbfejlesztését sürgeti.

 Ebben az időszakban naponta 500 - 600 ember kereste fel a közfürdőt. A fejlesztés meg is történik azzal, hogy 1887 áprilisában a kádfürdő részleget üzembe helyezik, ahol 4 kétszemélyes és 6 egyszemélyes kád, illetve 2 zuhanyozó fülke volt. Ezek a két medence között helyezkedtek el. A férfi medencében 41, a nőiben 30 fa kabint építettek. Külön 13 X 9 méteres kazánház épült, benne egy széntüzelésű kazánnal, amely biztosította a meleg vizet. 

A fürdeni vágyók sokallták a belépők árát, ezért a város vezetői lehetővé tették, hogy vasárnap 10 órától zárásig ingyen látogathassák a fürdőt. Senki nem számított a nagy érdeklődésre, ezért 1892-ban a fürdő épülete mellé egy 12 X 8 méteres medencét építettek öltözővel, WC -vel, tusolóval és 1 fő felügyelő vigyázta a rendet. Ez volt az Ingyen Fürdő, amelyet egyik nap férfiak, másik nap a nők látogathattak. 

A kádfürdő 1962-ben a Csongrád Megyei Víz és Csatornamű Vállalathoz került üzemeltetésre, amelyet az egyre növekvő fürdőszobás lakások száma miatt 1971-ben megszüntettek. Az épület a METRIPOND Mérleggyár kezelésébe került és szabadidő központnak alakították át.

Harmat Péter