Városunk földrajza, terepviszonyai, vízrajza és természeti környezete egészen máshogy festett 7-8 évszázaddal ezelőtt, mondjuk a Hód-tavi csata idején. Erre már az ütközet körülményeinek megismerése során rájöhetünk, amikor a csata-leírást böngésszük a két városi monográfia valamelyikében. Aztán az is világossá válik, hogy a későbbi korokban, például a török időkben is egészen más volt városunk környezete. A korabeli térképeken, leírásokban egy kiterjedt tórendszer szerepel, melynek nyomai ma már nem érzékelhetőek, legfeljebb az egyik városrész - a Hódtó - nevében lelhető fel. A több évszázaddal ezelőtti Hódmezővásárhely térségét nádasok, tavak, összefolyások, mocsaras, zsombékos részek övezték. 

A folyószabályozások tervei, csak a reformkorban, 1830 és 1848 közt készültek el, de a megvalósítás még későbbre tolódott. A Tisza szabályozása átrajzolta a vidék vízrajzát, csökkentette a holtágak és mocsarak számát és visszaszorultak az év nagy részében víz alatt álló ingoványok, zsombékok is. A XIX. század második felére átalakult a város környezete, 1879 és 1881 közt felépült az árvízvédelmi kőfal is, eltűnt a tórendszer. 

Érdekes azonban visszaidéznünk, hogy a több évszázaddal ezelőtti tórendszer hogyan, miképp festhetett a mai viszonyokkal összevetve. Ennek szemléltetésére kiválóan alkalmas az alábbi térképvázlat, melyen a XIV. századra datált tóvidék, a jelenlegi városrészekre van "vetítve". Jól látható, hogy a legjelentősebb tó éppen a Hódtói és kertvárosi részeknél feküdhetett és átfolyó kapcsolatban állt a Hattyas, Csúcsi illetve Kis tavi részekkel.

A fenti vázlatok, térképek áttekintése különleges élményként segíthet elképzelnünk szeretett városunk több évszázaddal ezelőtti képét. A legmélyebb pont napjainkban is a Kása erdő területe, míg a legmagasabb rész a városháza környéke (77 - 82 méteres tengerszint feletti magasságokkal).

(Folytatás... következik.)

Harmat Árpád Péter