Egy település fő utcája mindig fontos a lakók számára, mert többnyire a város legrégebbi, legjellemzőbb városrészletét jelenti, melynek története és korábbi elnevezéseinek sora érdekelheti a lokálpatrióta érzelmű lakosokat. Hódmezővásárhelyen is ez a helyzet, amit jelez a napokban zajló internetes párbeszéd és vita (különböző platformokon) az Andrássy út korábbi elnevezéséről. A kérdésben magam is tájékozatlan voltam (bár rögtön felkeltette érdeklődésemet a kérdés: "hogyan nevezhették az Andrássy utat a régebbi korokban"), így segítséget kértem hozzáértőktől: a Levéltár korábbi vezetőitől Szenti Csillától és Presztóczki Zoltántól. Ezúttal is hálás köszönetemet és nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni nekik azonnali segítségükért és tényleg profi hozzáértésükért!
Az Andrássy utca napjainkban. Forrás: wikimedia.org
A Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori utcaneveiről egyébként mint Szenti Csillától megtudtam a Szeremlei Társaság 2008-as évkönyvében található Kovács István tanulmánya a legjobb forrás, mely a hungaricana.hu-n is elérhető. Ezt megvizsgálva a következőt tudhatjuk meg Hódmezővásárhely főutcájának korábbi elnevezéseiről: "A város főutcája a Kossuth teret köti össze a Kálvin térrel" [elnevezései a következők]
- 1560 és 1578 között: Nagy utca
- 1851 és 1889 között: Fő utca
- 1890 és 1949 között: Andrássy utca
- 1950 és 1956 között: Sztálin utca
- 1956-ban: Kossuth utca
- 1957-1990 között: Lenin utca
- 1991 óta napjainkban is: Andrássy utca
A felsorolt elnevezésekből nyomon-követhető a különböző politikai berendezkedések változása is városunk történelmében.
A kép forrása egy századforduló-köeli képeslap. Forrás: LINK
Andrássy Gyula gróf egyébként (és itt előbújik belőlem a történelemtanár) valóban fontos szereplője volt országunk történelmének.
Ferenc József császár (ur. 1848-1916) gróf Andrássy Gyulát nevezte ki Magyarország miniszterelnökének 1867 február 17-én, amivel a hosszú évek óta tartó kiegyezési folyamat végső szakaszába lépett. (A miniszterelnöki posztot 1871 november 14-ig töltötte be.) Andrássyt akkoriban csak "szép akasztott férfiként" emlegették császárvárosban. Andrássy bécsi „beceneve” onnan eredt, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején honvédtisztként, majd diplomataként tevékenykedő fiatal arisztokratát 1851-ben, távollétében Haynau halálra ítélte. Az emigráns politikus 1857-ben tért vissza Magyarországra, és hamarosan Deák Ferenc egyik legtehetségesebb segítőtársa lett, így a kiegyezési tárgyalásokon, később pedig a dualista rendszert megalapozó 1867. évi XII. törvénycikk megszövegezésében is főszerepet vállalt. Andrássy Gyula tökéletesen alkalmasnak bizonyult a neki szánt történelmi szerepre, amit – véleményem szerint – leginkább az bizonyít, hogy 1869–79 között Ferenc József őrá bízta az Osztrák–Magyar Monarchia külügyeinek intézését. [Forrás: Rubicon]
Harmat Árpád
Egy ma is látható, régi utcatábla (39-es számú házon), mely még 1949 előtt kerülhetett fel. Presztóczki Zoltán készítette.
