Harmat Péter és Harmat Árpád helytörténeti blogja

Lokálpatrióták

Szeremlei Sámuel, magyar történész és lelkész

2022. szeptember 04. - Harmat Árpád Péter

szeremlei.jpgÉppen 185 éve született Szeremlei Sámuel magyar történész és református lelkész, aki kiváló történeti munkáival az 1848/49-es eseményeket, illetve a Dél-Alföld és leginkább Hódmezővásárhely múltját dolgozta fel tudományos alapossággal. Munkássága előtt tisztelegve alakult meg Vásárhelyen a Szeremlei Társaság (1991 február 26-án)

Szeremlei Császár Sámuel 1837-ben született a Miskolchoz közeli Gelej faluban (mely napjainkban is csak alig 600 lelket számlál). A gimnáziumot a 42 kilométerre fekvő Miskolcon végezte el, majd az egyházi pályát választotta magának. A teológiát már a "kálvinista Rómában" azaz Debrecenben tanulta. Alig 21 évesen, református lelkészként lett böszörményi rektor, majd 1861-től Makón káplán. Először 1864-ben került Hódmezővásárhelyre, ahol ugyancsak kápláni munkát végzett, de ahonnan hamar külföldi tanulmányútra indult. Később hazatérve, a Debrecenhez közeli Bihardiószegre került 4 esztendőre az ottani lelkész feladatokat elvállalva.

Szeremlei Sámuel másodszor 1871-ben költözött Hódmezővásárhelyre, ahol aztán egész életét leélte és ahol 87 évesen, 1924 november 20-án elhalálozott. Termékeny munkásság jellemezte, számtalan történeti munkát készítve, temérdek kutatással. Eközben egyházi feladatait sem hanyagolta el: a békésbánsági egyházmegye főjegyzője majd tanácsbírája lett (illetve a budapesti zsinat tagja). Később, 1883-ban már a Tiszántúli református egyházkerület tanácsbírája és 1900-tól az egyetemes konvent tagja.

Szeremlei Sámuel irodalmi és tudományos munkásságát is elismerték: választmányi tagja lett a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjává választotta 1908-ban.

A kiegyezés évében, 1867-ben jelent meg két nagyszabású történeti munkája is: "A honvédelmi bizottmány keletkezése és a forradalom kitörése", illetve a "Magyarország krónikája az 1848-49.forradalom idejéről" Később öt kötetben dolgozta fel Hódmezővásárhely 1848-ig terjedő történelmét. A rengeteg kutatáson alapuló munkán 1900 és 1908 között dolgozott. Később, 1909-ben jelent meg egy újabb értékes kutatási anyaga: "Hód-Mező-Vásárhely újabbkori lakossága eredetéről és szaporodásáról"

Újságírással is foglalkozott, cikkei a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Debreceni Protestáns Lapban, a Szegedi Hiradóban és főleg a Hódmezővásárhely c. helyi hírlapban jelentek meg.

Domborműve Hódmezővásárhelyen, a róla elnevezett utcában található /Návay Sándor szobrászművész alkotása/ Mellszobra a Bethlen Gábor Református Gimnázium előtti parkban áll. /Stremeny Géza alkotása 1964./ A Bethlen Gimnázium panteonjában 1967-ben adják át a domborművét (mely Oláh Éva szobrászművész alkotása). Az Újtemplom falán látható emléktábláját 1987. szeptember 6-án avatják.

Szeremlei Sámuel munkái:

  • Evangyéliumi szabadság. Egyházi beszéd a reformáczio emlékünnepén 1863. nov. 1. a makói ref. templomban. Szeged, 1863.
  • Az idők jelei, egyházi beszéd. Uo. 1864. (A makói szegény tanulók ruházatának javára).
  • Krisztus követése. Irta Kempis Tamás, latin eredetiből átdolgozta. Uo. 1864. (2. tetemesen jav. kiadás. Bpest, 1867.).
  • A honvédelmi bizottmány keletkezése és a forradalom kitörése. Bpest, 1867.
  • Magyarország krónikája az 1848-49. forradalom idejéről. Uo. 1867. Két kötet.
  • Utazás Sweitz, Franczia- és Poroszország némely vidékein egyház és iskola érdekében. Pest, 1867. (Különny. a Prot. Egyh. és Isk. Lapból).
  • A népiskolai kérdésről, különös tekintettel az 1868. XXXVII. t.-czikkre és a magy prot. egyház érdekeire. Uo. 1868-69. (Különny. a Prot. Egyh. és Isk. Lapból).
  • Miskolczi Emma emléke. Halotti gyászbeszéd és ima 1871. márcz. 17. Nagyvárad. (Kassay Ignáczczal együtt).
  • Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta Magyarországon. A magyar prot. egylet által 300 frttal jutalmazott pályamunka. Bpest, 1874. (Kovács Albert szerk. Theol. Könyvtár I.) Online
  • Szalai István szentesi ref. lelkész... élete. Szeged, 1879.
  • Beszéd a h.-m.-vásárhelyi ref. ó-templom mellett nyugvó régi lelkészek emléktáblája felállításakor. H.-M.-Vásárhely, 1880.
  • A makói ref. egyház új templomának felavatásakor tartott egyházi beszéd 1882. nov. 5. Makó, 1883.
  • Az unitárius kérdésről. Szózat a h.-m.-vásárhelyi ref. hívekhez. Hódmezővásárhely, 1884.
  • Szőnyi Benjamin és a hódmezővásárhelyiek. Rajz az alföldi reformátusság történetéből. Pest, 1890. (Magyar Prot. Irod. Társaság Kiadványa).
  • Hód-Mező-Vásárhely története. Sok képpel. I-III. kötet. Bpest, 1900., 1901., 1907. (IV. köt. kéziratban).
  • Szabályrendelet a hódmezővásárhelyi ev. ref. egyház temetőiről. Hódmezővásárhely, 1901.
  • Javaslat a h.-m.-vásárhelyi ev. ref. egyház rendezése tárgyában. Uo. 1902.
  • A hódmezővásárhelyi külkerületi egyházi körök szervezete, rendszabályai és szolgálati utasításai. Szentes, 1906. (Különny. a Hódmezővásárhelyből).
  • Emlékbeszéd kurucz fejedelmeinkről... 1906. okt. 27. Hódmezővásárhely, 1907.
  • Hód-Mező-Vásárhely újabbkori lakossága eredetéről és szaporodásáról. Budapest, 1909.

lokalpatriot3_also.jpg

Pro Urbe kitüntetett: Harmat Péter nyugalmazott mérnök

A Pro Urbe kitüntetés magas szintű elismerés azoknak, akik éveken vagy évtizedeken keresztül tettek sokat városukért, mégpedig különböző területeken így például a gazdaság, a kutatás, a közigazgatás, az egészségügy, a tudományok, a közoktatás, a környezetvédelem, a kultúra, a műemlékvédelem, a hagyományőrzés vagy a művészetek szolgálatában.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése “Pro Urbe” (A Városért) kitüntetést adományoz  annak a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező közösségnek, aki vagy amely tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a város anyagi és szellemi értékeinek növeléséhez, vagy a település gazdasági, társadalmi fejlődése, illetve a szellemi élet területén, valamint a lakosság érdekében hosszabb időn át – a Közgyűlés eltérő döntésének hiányában legalább 10 éven keresztül – eredményes tevékenységet végzett.

Idén hárman kaphatták meg ezt az 1980 óta minden évben megítélt díjat: Harmat Péter nyugalmazott mérnök, Dr. Mucsi Imre nyugalmazott egyetemi tanár és (posztumusz) Baranyai Antal sportvezető, sportújságíró. Az elismerést kifejező bronz plakettet mindannyiuknak városunk polgármestere, Dr. Márk-Zay Péter adta át.

Harmat Péter nyugalmazott vízügyi mérnök, a Hódmezővásárhelyi lokálpatrióták közösség létrehozója elsősorban több évtizedes helytörténész munkásságáért, a víztorony, a szennyvíztisztító telep, a strandfürdő fejlesztéséért, a helyi autóskemping kiépítéséért, több, műemlék jelentőségű díszkút helyreállításáért illetve megmentéséért és környezet-védelmi munkásságáért kapta az elismerést. Fiaként magam nevében is megköszönöm díjazását városunk vezetőinek, közgyűlési tagjainak, felterjesztőinek és nagy büszkeséggel gratulálok neki!

pro_urbe1_harmat_peter.jpg

Harmat Péter, a Hódmezővásárhelyi lokálpatrióták közösség létrehozója, vízügyi mérnök és helytörténész életútjáról az itt következőkben olvasható rövid, áttekintő életrajz:

harmat_peter_1985.jpgHarmat Péter vízügyi mérnök, helytörténész 1944. október13-án született Baján. Édesapja Harmat Mátyás /1908-1985/ cipőfelsőrész készítő mester, édesanyja Gajári Júlianna /1915-2008/ ápolónő. Testvére ifj. Harmat Mátyás /1937-1987/ cipőfelsőrész készítő, lakatos, mozigépész.

A Bajai Állami Türr István Közgazdasági Technikum után, 1963-ban a Finomposztó Vállalatnál helyezkedett el. A Bajai Bácska NB-1-es kosárlabda csapatának tagja volt. 1964-ben a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban folytatta tanulmányait, melynek sikeres befejezését követően a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán, a Vízellátás - Csatornázás Szakon 1968-ban szerzett üzemmérnöki diplomát. Diplomamunkája, a Bács-Kiskun megyei Bútoripari Vállalat vízellátási és csatornázási terve volt. Első munkahelye ugyanez a Bútoripari vállalat volt Baján, ahol műszaki vezetőként a diplomamunkája kivitelezésének irányítása volt a munkaköri feladata. A vízgazdálkodás területén szeretett volna gyakorlatot szerezni, ezért az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóságnál helyezkedett el. A Vízellátási Csatornázási Osztályhoz került Bosznai Miklós irányítása alá. Itt a vízjog engedélyezésre benyújtott tervek bírálata volt a feladata. 1967 november 28 és 1969. február 21 között tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1968. július 6-án megnősült. /Felesége Széchenyi Éva /1949-2020/ történelemtanár/

1969 november 1-től, egy pályázati felhívás alapján került, a Csongrád Megyei Víz és Csatornamű Vállalathoz, a Hódmezővásárhelyi Telepének, ill. Üzemfőmérnökségének élére. Odakerülésekor kezdődött a város, központi víztermelő egységének kialakítása, a 800 m3-es víztorony üzembe helyezése, a szennyvíztisztító telep bővítése, a városi strandfürdő hátsó területének fejlesztése új medencék építésével. Aktívan közreműködhetett ezeknek a munkáknak a tervezési és kivitelezési munkáiban.

1973 március 28.-án született meg Árpád nevű fia, aki a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Történelem Szakon végzett, és történelem tanárként dolgozik. Harmat Péter 1973-tól magántervezői engedéllyel tervezhetett víz-csatornabekötéseket, előtisztító műtárgyakat /homok, olajfogó, stb./ A terveit Szentesen, a Csongrád Megyei. VÍZMŰNÉL, és Szegeden, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál engedélyezték. 1973 és 1990 között, a HNF Környezetvédelmi Bizottságának elnöke volt Hódmezővásárhelyen.

Ugyancsak 1973-tól kezdte meg, a helytörténeti kutatásait Hódmezővásárhelyen. Ennek során 1978-ban egy törmeléklerakó helyen elföldelve találta meg a Zsigmondy Béla által 1878-1880 között, a város első közcélra fúrt artézi kútjának, a „Bakay”- kútnak, az 1961-ben elbontott közkifolyós díszmedencéjét darabokban. A díszmedencét 1980-ban, a 100 éves évfordulóra, irányítása alatt a Megyei VÍZMŰ támogatásával, és a város hozzájárulásával rekonstruálta, és ünnepélyes keretek között ismételten átadta a lakosság részére. 1984-ben alapító tagja volt a Hódmezővásárhelyi Városvédő és Szépítő Egyesületnek. A város második kútját, a „Nagy András János- Mucsi Mária”- kutat is Zsigmondy Béla készítette / 1883-1884 /. A kút díszmedencéjét 1984-re irányításával újították fel, és a medence alatti pincében egy „KIS VÍZÜGYI MÚZEUMOT” alakított ki, az akkori városvezetők jóváhagyásával. / Ezt a díszkutat műemlékké nyilvánították./ A MÚZEUM azóta megszűnt, mert a város nem tudta megoldani a pince páramentesítését. Ez alkalommal jelent meg a „Vásárhely kútjairól” című kis könyve, amelyben feldolgozta az addig végzett levéltári kutatásait az első két artézi kútról és a város kúttársaságairól, a kútfúró ipar létrejöttéről. 1983. június 5.-én a Környezetbvédelmi Világnapon, a Hazafias Népfront Országos Titkársága a „Környezetünk védelméért, fejlesztéséért, kitüntető jelvényt adományozta neki.                                                    

1989 szeptember 29-én, a „Honvédelmi Érdemérem” tulajdonosa lett, a Magyar Néphadsereg keretén belül 10 éven át a légoltalom területén, mint közmű-helyreállító századparancsnokként /víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat/ végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként. Később, 1990-től 1995.-ig mint a Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalatok Országos Szakmai Szövetség elnökségi tagja, a Dél - Kelet Magyarországi KIS-VÍZMŰVEK képviselője volt. A rendszerváltást követően 1993-1995-ig a Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető és Fürdőszolgáltató KFT ügyvezető igazgatója volt. Javaslatára lett Zsigmondy Béláról elnevezve a KFT / ma ALFÖLDVÍZ ZRT 4.sz. Divíziója /, melyhez megszerezte a Zsigmondy család hozzájárulását is. A város új szennyvíztisztító telepének tervezési és kivitelezési munkáit figyelemmel kísérhette. Az új tisztítótelepet, az 1994.l0.7-i ünnepélyes átadását követően, még ő vehettem át üzemeltetésre, amelyet 1996-ban a Magyar Hidrológiai Társaság az Országos vízügyi Főigazgatósággal egyetértve Lampl Hugó-díjjal tüntették ki.

Harmat Péter 1995-től nyugdíjasként saját vállalkozást alapított. /VICSAT BT./ Ezután a város díszkútjainak kutatását intenzívebben tudta végezni. 2001- 2003. május 30-án a Zsigmondy Béla születésének /1848 március 7./ 155.-ik évfordulójára egy díszkút / Rossier kút / rekonstruálását követő ünnepélyes átadásán vett részt a Zsigmondy Béla domborművének átadásán, a Dáni-Csiga utcák sarkán. E két utca találkozásánál levő teret, javaslatára Zsigmondy Béla térnek neveztek el. A nyugdíjas éveiben és azt megelőzően eddig 16 kúttársaság által létesített artézi kút mellett felépült, és közkifolyó célját szolgáló díszmedencét, a Városi Levéltárban általa fellelt tervek alapján irányításával rekonstruálta, illetve felújíttatta a város területén, amelyek segítik visszaadni egy-egy városrész régi hangulatát. Levéltári kutatásai szerint 1880-tól 27 db ilyen díszkútja volt a városnak, ezek kutatási anyagát dolgozta fel, az utóbbi években létesült 10 db díszes közkifolyó történetével együtt.

1999-ben a CSONGRÁD MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA lehetőséget adott a „VÍZI ÉPÍTMÉNY” területén az „A” tervezői kategóriára történő átminősítésre. Elsősorban lakossági víz-csatornabekötéseket tervezett, ahol még udvari szikkasztással helyezik el a szennyvizet. Vízjogi engedélyes terveket már nem készített. 2001-ben a fia megnősült. Két unokája született: Viktória /2007/ és Kornél /2009/. A vállalkozása 2012. december hónapban végelszámolással megszűnt, mert nem tudta tovább fenntartani a magas költségek és az alacsony árbevétel miatt. Mint egyéni vállalkozó tervezett tovább. 2014. december 10-től a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara ÖRÖKÖS TAGJA.

Harmat Péter 2015-től a Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság tagja, amely Hódmezővásárhely és környékének helytörténetével foglalkozik. A Társaság 2015-ös ÉVKÖNYVÉBEN,- mint tanulmányt- megírta Hódmezővásárhely vízellátásnak, csatornázásának, fürdőinek történetét. 2017. június 30-tól, az egészségi állapota miatt, már a tervezési munkát is abbahagyta. 2018-ban jelent meg a „Hódmezővásárhely díszkútjai” című könyve, amelyet Csath Béla vasdiplomás bányamérnök lektorált, aki a VIKUV nyugállományú mérnöke, és a Zsigmondy hagyaték nyugalmazott gondozója.

2018 augusztus 31-én vehette át Baján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán az aranyoklevelet, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolán 50 évvel ezelőtt, 1968-ban szerzett diplomája elismeréseként.

Szívből gratulál Harmat Péternek a "Pro Urbe" kitüntetéséért családja és lokálpatrióta közösségének minden tagja!

pro_urbe5_harmat_arpad.jpg

***

pro_urbe3_harmat_arpad.jpg

***

pro_urbe4_harmat_arpad.jpg

 ***

pro_urbe_plakett_harmatpeter.jpg

Pro Urbe díjazottak 1980 - 2019

A Hódmezővásárhelyi Strandfürdő 91 éves nosztalgiája [37.]

Harmat Árpád cikke

Városunk egyik legkedveltebb helye, sok büszkeségre, nagyszerű sport-eredményekre és rengeteg kellemes élményre emlékeztető épület-együttese a Városi Strandfürdő (hivatalos nevén: Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda). A komplexum 1928-ban épült, átadására 1929 július 14-én, ünnepélyes megnyitójára pedig 1930 június 27-én került sor (éppen 91 éve). 

1strand_megnyito.jpg

Sok szállal kötődök a strandhoz, ezek közül az egyik, hogy mivel sportiskolába jártam, így alsó tagozatban (1979-1984 közt) télen-nyáron rendszeresen úsztam ott a reggel 8 órai iskolakezdés előtt. A másik "szál", hogy szüleim egy rövid ideig laktak is a strandon, amikor Édesapám a VÍZMŰ vezetője lett (és így a strand élére került) átmenetileg szolgálati lakásként a fürdő területén kaptak szállást (még születésem előtt). Végül harmadik kapcsolódás Apukám maga, aki évtizedeken keresztül foglalkozott a fürdő (és a hozzá tartozó kemping) fejlesztésével, majd közreműködött Török Sándor vásárhelyi fürdőkről szóló 2004-es könyve elkészítésében is, így a szerzőtől aláírt, dedikált példányt kapott. Ezt a könyvet használtam fel cikkemhez is, hogy a rengeteg érdekes kép közül egy tucatot kiválasztva mutassam be városi büszkeségünk, a Városi Strandfürdő fejlődését.

A sok kapcsolódás közül azonban számomra mégis csak a közvetlen, saját élmény-anyag a legfontosabb, azoknak az éveknek az újraélése, amikor kisgyerekként minden iskolakezdés előtt hajnalban 2 ezer métert kellett leúsznom a nagy medencében. Emlékszem, a táv teljesítése után, mennyire jó volt átrohanni a meleg vizes medencébe (főleg télen), hogy ott várjuk be a lassabban úszó osztálytársainkat (ez a meleg-vizes pihenő volt akkoriban legnagyobb motivációnk a táv gyorsabb teljesítésére). Aztán a rengeteg játékra emlékszem az úgynevezett "belemerítőzésre" (mások benemeresztőzésnek hívják), amikor a nagy medence sarkából a kergető a vízbe ugorva (az átlátszatlan vízfelszín alatt) kellett hogy elkapja, a másik három beugró játékost, akiknek a sarokba kellett bejutniuk. Akkoriban kékes színű, meszelt falú volt a hideg-vizes nagy medence és hetente egyszer űrítették, mindig hétfőn. Emlékszem mennyiszer ment a körmöm alá az a kékes mész és mennyiszer volt fül- illetve szem fájásom a sok fertőtlenítőszertől, illetve mennyi alkalommal éreztem, hogy szétreped a tüdőm az órákon át tartó víz alá bukdácsolástól. De imádtam ott lenni, ahogyan most is rendszeresen lejárok. Néha különleges emberekkel, hírességekkel is összefutok a strandon, akik világklasszis sportolók és olimpiai bajnokok. Egyikükkel kép is készült, melyet cikkem legvégén lehet megtekinteni. Itt edzenek a nagy világversenyekre, mert tudják: a vásárhelyi uszoda megállja a helyét nemzetközi mezőnyben is.

Gyakran kisfiammal megyek úszni, akinek ugyanúgy mesélek a régi időkről, mint ahogyan annak idején nekem is mesélt az Édesapám. Beszélek neki a 80-as évek kabin-sorairól, a másik bejáratról (a mai Pelikán felől) és a nagy medencéről, melynek alja akkoriban az eredményjelző felől 1 méterrel volt mélyebb (a még korábban ott felállított trambulin miatt). [Az itt következő képen a nagy medence vége látható az eredmény-jelzővel.]

9cstrand_nagymedence_vege.jpg

Az itt következőkben képeket mutatnék a fürdő életéről a 30-as évektől a 80-as évekig terjedően, néhol rövid kis kommentekkel. Az utolsó kronologikusan megtekinthető fotó a strandfürdő 2003-as nagy felújítása és átalakítása utáni, amikor mai formájában 2003 augusztus 20-án átadásra került.

2strand_100meteres.jpg

Ezen a legelső képen jól látszódik, hogy eleinte, az 1930-as években még egyetlen hatalmas, 100 méter hosszú nagy medence létezett a vásárhelyi strandon, amit később praktikussági okokból "tagoltak" több részre. Leürítése, vízcseréje iszonyúan nehézkes és lassú volt ugyanis.

3strand_homok.jpg

Ezen a képen a homokfövenyes rész tanulmányozható, mely sokáig valódi "strand hangulatot" alakított ki a medencék mentén.

4strand_30aslatkep.jpg

Az 1930-as évek városi strandfürdőjében a trambulin szerves részét képezte a szórakozásnak. Sokan csak ing-újban jelentek meg a medencék partján.

5strand_50esevek.jpg

Az 1950-es években a strandfürdő egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a korabeli konzervatívabb fürdőruha-divattal együtt.

6strand_levegobol.jpg

Egy látkép-fotó, a háttérben lévő városházával együtt.

7strand_oldalbejarat.jpg

A képen eredeti főbejárat és pénztár látható a mai Ady Endre utca felől. Később a főbejárat átkerült a mai Pelikánhoz, ahol egy fás udvarban lehetett lezárni a kerékpárokat a fürdőbe lépés előtt, illetve egy étterem nyújtott ebédelési lehetőségeket. Aztán jött 2003 és a legújabb átalakítás, melynek során a fürdő elnyerte mai formáját. Ennek során került a főbejárat a mai helyére.

8strand_regitrambulin.jpg

Ez a fotó jól mutatja, hogy a 30-as, 40-es és 50-es években még sátortetős, fa tetőszerkezetes kabinrendszer működött és még ugrókövek sem voltak. Viszont a nagy medence végében a fa trambulin elmaradhatatlanul megmaradt.

9astrand_medencesepres.jpg

A Kádár-érában a medencéket hetente egyszer mindig leürítették és a strandon dolgozó hölgyek seprűkkel takarították ki, alapos munkával.

9bstrand_oltozoepulet.jpg

A strand legrégibb épületeinek egyike.

9dstrand_kacsa.jpg

A kisgyerekek medencéje a "kacsa" az eredeti, régi bejárat közelében, a 70-es, 80-as években, könnyű-szerkezetes műanyag védőborítással.

9estrand_70esevek.jpg

Előtérben a meleg-vizes medence, az alacsonyra vett támlákkal és a kabinsor körben. Korábban a meleg medencében magasított beton támláknak támaszkodva lehetett ücsörögni. Én még ilyen magas-támlás medencében múlattam az időt kisgyermekként a leúszott napi adagot követően.

strand_2003_megnyito.jpg

Az átalakított, felújított új sportuszoda megnyitója 2003 augusztus 20-án.

konyv_2.jpg

Török Sándor 2004-es könyve, melyből a cikkemhez használt fényképeket is merítettem. A könyv fotóinak forrásairól a következő, könyvből ide másolt lap ad tájékoztatást:

konyv_fotok.jpg

Harmat Árpád

*** 

A témához kapcsolódóan: a város kútjairól Harmat Péter nyugalmazott mérnök - helytörténész (édesapám) írt könyvet 2018-ban, mely szintén rengeteg érdekességet és régi felvételt tartalmaz Hódmezővásárhely múltjából:

konyv.jpg

Zárásul egy kép egy olimpiai bajnok magyar úszóval, Gyurta Danival, aki 2013 nyarán strandunkon edzett:

gyurta_danival_2013.jpg

lokalpatriot3_also.jpg

2021.06.30. (22:09)

Jeles vásárhelyiek: Dr. Csillagh Ferenc szemorvosra emlékezünk [36.]

Honlapunk "jeles vásárhelyiek" cikksorozatában most Dr. Csillagh Ferenc (1902-1994) szemorvos, nemzetközileg elismert kandidátus életútját szeretnénk röviden bemutatni, hiszen városunk büszke lehet kivételes orvosi és tudományos munkásságára, melynek során több műtéti eszközt, orvosi műszert és eljárást dolgozott ki. Éppen ma, április 22-én született 118 éve.

Dr. Csillagh Ferenc (Törökbecse 1902 április 22 - Budapest 1994 január 26)  

csillag1.jpg

Szemorvos, osztályvezető főorvos, az orvostudományok kandidátusa iskoláit a temesvári kegyesrendieknél végezte, ahol a törökbecsei tanítója ajánlására, 10 éves korától kollégiumi diák volt. Érettségije után otthon tífuszt kapott, kómába esett, majd a helyi orvos javaslatára a saját vizeletének megitatásával sikerült meggyógyulnia.

Egyetemi tanulmányait a Zágrábi Egyetemen kezdte, /szülei anyagi támogatásával Budapestre menekült. A pozsonyi egyetemre iratkozott be, amely később Pécsre került./ majd a Pécsi Egyetemen végezte.

Orvosi diplomáját 1927. április 9-én a pécsi Erzsébet Orvostudományi Egyetemen kapta meg. 1932-ben szemorvosi, 1933-ban fogorvosi szakképzést szerzett. Pályafutását 1928-29-ben a Grósz klinikán kezdte.  1929-1933 között a Szent Rókus Kórházban Liebermann segédorvosa volt.

csillag3.jpg

1933-34-ben Ditrói mellett tevékenykedik a szegedi szemklinikán. 1934-ben visszatér a Mária utcai szemklinikára, ahol 1942-ig Grósz, Blaskovics és ifj. Imre József mellett dolgozott. 1942-ben a Gyulai kórház szemosztályára osztották be főorvosnak.. A háború alatt besorozták, Kijevben szolgált. A fronton híreket kapott a készülődő Újvidéki megtorlásokról. Az egyik leszerelő társát kérte, hogy amennyiben módja van otthon, segítsen egy Újvidéken élő /dr. Postics Szvetozár/ szerb szemorvos barátjának és családjának a megvédésében, akinek a gyermekei korábban Gödöllőre jártak gimnáziumba. A családot az esemény előtt a magyar katonaság épületébe bekísérték és semmi bántódásuk nem esett. Később a frontról leszerelték, mert dobhártyája nem lévén, nagyot halló volt.

1944-45 között /Veszprémben, apósánál tartózkodott/ Szentgálon körorvos. 1946-tól a budapesti Róbert Károly körúti /jelenleg Nyírő Gyula/ kórházban főorvos, majd 1951-től 1974 -ig -nyugdíjazásáig- /Minisztériumi utasításra/ a hódmezővásárhelyi kórház osztályvezető főorvosa a szemészeti osztályon. Nyugdíjazása után 10 évig dolgozott Budapesten /VIII ker./ SZTK - rendelőben, /majd Szentendrén/ mint szerződéses nyugdíjas.

csillag2.jpg

Szakmailag nagyon képzett, nagy tudományos munkásságot magáénak tudó orvos volt. Főleg műtéttani kérdésekkel foglalkozott, új műtéti eljárásokat és saját készítésű műszereket dolgozott ki. Ez utóbbiak közül az ektópiás vagy üvegtestbe luxálódott lencse eltávolítására szolgáló "dróthurka" keltette a legnagyobb érdeklődést. De többféle hasznos eszközt szerkesztett kataracta /szűrkehályog/ - műtét biztonságosabb elvégzésére. Mintegy 60 dolgozata jelent meg - fele-részt külföldi folyóiratokban -, 1958-ban a brüsszeli Nemzetközi Szemészeti Világkongresszuson, 1959-ben a csehszlovákiai és jugoszláviai szemészkongresszuson tartott előadást hályogműtéti eljárásokról német és szerb nyelven, valamint bemutatta műszereit.

csillag5.jpg

Az utolsó műtét

Hódmezővásárhelyen utolsó műtétjéről, fia dr. Csillagh Péter fényképeket készített, melyeken az általa megalkotott műszert használta. [A fénykép nyugalom megzavarására alkalmas lehet, így csak link formájában mutatjuk: LINK]

Csillagh Ferenc 1960-ban a hályogműtétekről írott disszertációja alapján megkapta az "Orvostudományok Kandidátusa" tudományos fokozatot. A Pánamerikai Szemészkongresszusra /Argentína, 1968/ is meghívták előadást tartani, de a körülmények nem engedték, hogy részt vehessen a kongresszuson. 1987-ben a Magyar Szemorvostársaság vezetőségének örökös tiszteletbeli tagja lett.

 Harmat Péter ny. mérnök (helytörténész) 

  • A megemlékezés dr. Könyves Gézáné a CSM HÍRLAP 1995. január 24-i számában "Vásárhely Jelesei, dr. Csillagh Ferenc" címmel megjelent cikkének felhasználásával készült, melyet kiegészített dr.Csillagh Ferenc családja.
  • A fotókat: Csillagh András, dr.Csillagh Ferenc unokája biztosította, amit ezúton is köszönünk.

 ***

lokalpatriot3_also.jpg 

Jeles vásárhelyiek: Németh László születésének évfordulójára [35.]

Hódmezővásárhelyhez számtalan híresség kötődik, itt született például Antal Imre, Bessenyei Ferenc, Bibó Lajos, Szántó Kovács János, Tornyai János és életének több szakaszában is Vásárhelyen élt illetve dolgozott Németh László Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító is. Németh László egybefüggően 1945 szeptembere és 1948 decembere között, három éven keresztül élt Vásárhelyen, mégpedig gimnáziumi óraadó tanárként dolgozva. A későbbi 22 esztendőben, egészen 1970-ig többször hónapokra vissza-vissza tért kedvenc alföldi városába. Jelenlegi posztunk az ő életútja és munkássága előtt tiszteleg abból az alkalomból, hogy éppen ma, 2023 április 18-án van születésének 122. évfordulója.

nemeth_laszlo_1.jpg

Németh László a ma már sajnos Romániához tartozó Nagybányán született (1901 április 18-án), értelmiségi családba. Édesapja, Németh József gimnáziumi tanárként dolgozott (földrajz, testnevelés szakosként) és fiát is a tudományok illetve a művészetek szeretetére nevelte. Édesanyja Gaál Vilma, háztartásbeliként, otthon dolgozott. Az ifjú Németh László számtalan tárgyban jeleskedett középiskolai évei alatt, szinte minden érdekelte. Kezdetben bölcsésznek készült, majd az orvostudományok felé fordult és 1925-ben végül fogorvosi diplomát szerzett. Még az egyetem előtt, 1918 -ban ismerkedett össze későbbi feleségével, Démusz Gabriellával (Ellával) akivel kezdetben meglehetősen viharosan alakult kapcsolata. 

nemeth_laszlo_felesege.jpg Németh László és felesége, Démusz Gabriella házasságkötésük évében, 1925-ben [kép forrása: nemethlaszlo.eu]

Később, 1919-ben egy féltékenység ügy miatt az alig 18 éves Németh László még öngyilkosságot is megkísérelt (csak a fejéhez tartott fegyver szerencsére nem sült el). Végül az egyetem befejezését követően, 1925 decemberében feleségül vette a lányt. (Hat gyermekük született 1926 és 1944 között, akik közül 4 érte el a felnőtt kort: Magda, Ágnes, Judit és Csilla.) Németh László fiatalon, nagyon rövid ideig fogorvosként dolgozott, de nem élvezte, amit csinált, sőt ráébredt: nem neki való a fogorvosi pálya. Az 1925/26-ban inkább az írás felé fordult, a magyar irodalomtörténet és művészvilág szerencséjére. ...

Németh László híres művei: regények: Emberi Színjáték (1929), Gyász (1935), Bűn (1936), Iszony (1947), Égető Eszter (1948), Irgalom (1965), Drámák: Bodnárné (1931), Pusztuló magyarok (1946), Galilei (1953), Az áruló (1954), Utazás (1961), Esszékötetei: A minőség forradalma (1940), Készülődés (1941), Kisebbségben (1942), Sajkódi esték (1961), A kísérletező ember (1963)

Harmat Péter, nyugalmazott mérnök

[A továbbiakban átadom a szót Kőszegfalvi Ferencnek, aki Németh László későbbi pályájáról és vásárhelyi tartózkodásáról ír.]

Németh László 

 

Németh László (Nagybánya, 1901 április 18 - Budapest, 1975 március 3) író műfordító, tanár, gondolkodó. 1925-ben orvosdoktorrá avatják. 1929-ig fogorvosként praktizál. Először 1940. április 13-án Móricz Zsigmonddal jött városunkba, ahol a tanyai tanulók otthonában melengetett eszméjét látta megvalósulni. A kezdeményezést Cseresnyés című drámája szerzői jogának átengedésével támogatta. 1940. november 9-én Tamási Áronnal szerepelt a gimnázium irodalmi estjén.

Később, 1941-ben és 1942-ben is járt városunkban, Kristóék vendégeként. Ilyen előzmények után hívta meg a Bethlen gimnázium javaslatára a református egyházközség óraadó tanárnak az akkor megélhetés nélkül álló Németh Lászlót. A két gimnázium a kísérletező pedagógust hívta benne életre, a Bercsényi utca 27 alatti Kristó-ház, meg a leánygimnázium igazgatói lakásának szobái a tanulmányszerzőnek, szépírónak váltak műhelyévé. 1945 késő őszén az Andrássy utcai Kristó-patika emeleti szobájában is lakott, mintegy két hónapig.

A Bethlen Gábor gimnáziumban, majd az 1946-ban régi helyére visszakerülő leánygimnáziumban irodalmat, történelmet, filozófiát, egészségtant, meg vegytanból, fizikából, matematikából összegyúrt természetismeretet tanított. 1945 szeptemberétől 1948. decemberéig, de több nagy művének is ez a város volt a bölcsője. Néhány tanulmány mellett itt fogalmazta meg újra Mathiász-panzió című drámáját, itt fejezte be az Iszony-t, itt, ennek a városnak az alakjairól írta az Égető Eszter-t, itt születtek legjobb történeti drámái, a Széchenyi, a Huszt János az Eklézsia-megkövetés. 

nemeth_laszlo.jpg

Részt vett a Tornyai Társaság munkájában, dolgozott a helyi irodalmi folyóiratokba, a Puszták Népének többek közt Pusztuló magyarok című vígjátékát, a Délszigetnek Erzsébet-nap című drámáját adta. 1949-1954 között még mindig hónapokat, fél éveket töltött itt, késő öregkoráig honvágya volt a tanítás, a nyugalmat, menedéket adó város után. Kossuth díjának összegét 1957-ben a Bethlen gimnáziumnak adományozta, könyvtárfejlesztésre. 1967-ben Kamotsay István szobrászművész felkérésére tömör pontokban megfogalmazta az emberség, magyarság életigazságait az iskola készülő díszkútjának oszlopára. (Ezt a szöveget Kamotsay nem tudta elkészíteni a kút tábláira, ezért a szobrászművész úgy döntött, hogy saját maga szövegezi meg a kút feliratát. Ez került a díszkút hasábjaira. Németh László szövegét az író 70. születésnapján, diófába vésve, a tanári könyvtár falában helyezték el.) Az írás ördöge, című drámáját 1970 február 7-én - kikötése szerint - a szegedi színház először Vásárhelyen játszotta. Ekkor járt utoljára nálunk, Hódmezővásárhelyen.

 A városi tanács 1971-ben határozatban örökítette meg itteni tevékenységét, vásárhelyi kötődését. A halálát követő esztendőben, 1976. június 2-án, egykori igazgatója Vörös Mihály javaslatára a városi könyvtár fölvette a nevét, ugyanakkor avatták föl a könyvtár előtti köztéri szobrát, Tóth Valéria munkáját. 1981. május 11 -én, a volt lakásában, az egykori leánygimnáziumban, emlékház nyílt, a Bethlen gimnáziumban Szervátiusz Tibor Németh László-domborművét avatták föl. 1986. április 17-én a Bercsényi utcai házon elhelyezett emléktáblát leplezték le, 1987. június 26-án pedig hagyatékának, kultuszának gondozására a városban alakult meg az országos hatáskörű Németh László Társaság. Németh László, Vásárhely posztumusz díszpolgára. 

  • A fenti szöveg: Kőszegfalvi Ferenc, Jeles Vásárhelyiek, Németh László című, 1989. január 24 -én a CSM HÍRLAP-ban megjelent megemlékezése felhasználásával lett összeállítva.

***

lokalpatriot3_also.jpg 

Jeles vásárhelyiek: Nagy Margit operaénekes (1902-1941) [34.]

A lokálpatrióták blog "jeles vásárhelyiek" című cikk-sorozatában ezúttal városunk egyik olyan híres és valóban sikeres szülöttéről emlékezünk meg, aki operaénekesként szerzett magának (és ezzel Hódmezővásárhelynek is) hírnevet. Ő Nagy Margit és éppen most, április 6-án ünnepelhetjük születésének 118. évfordulóját. De ki is volt ez a különleges hölgy, akiről a mai napig találunk információkat az opera.hu oldalon és akit egykoron a "budapesti operaház csillagaként" emlékeztek meg országos újságok is.  

NAGY MARGIT (1902-1941)

nagy_margit.jpgNagy Margit, későbbi elismert operaénekesnő 1902 április 6-án látta meg a napvilágot, Nagy Gyula református igazgató-tanító leányaként. Fiatalon zongorán, majd ének szakon tanult Bécsben és a budapesti Zeneakadémián. Alig 20 évesen, 1922-ben szerzett diplomát, később pedig 1923-tól egészen haláláig, azaz 1941-ig, mintegy 18 esztendőn keresztül volt a budapesti Operaház tagja. Vendégszerepelt Európa több világvárosában is, így például Barcelonában, Párizsban, Nürnbergben, Bécsben, és számos olaszországi operaházban. Tehetségét mindenhol elismerték, nem egyszer hatalmas vastaps kíséretében.

Csillogó szopránjának, jeles ének-művészetének mindenhol nagy sikere volt. Különösen Mozart-énekesnőként nyújtott emlékezetes alakítást / a Don Juan Elvirája, a Varázsfuvola Paminája, stb. /, de énekelte például a Nürnbergi mesterdalnokok Éváját, a Cigánybáró Szaffiját, a Faust Margitját. a Bohémélet Mimijét, az Anyegin Tatjánáját, Manon Lescaut-ot. Rendszeres közreműködője volt az oratóriumi előadásoknak is.

Súlyos betegsége után bekövetkezett korai halála mély megrendülést váltott ki szülővárosában, Hódmezővásárhelyen. 

A megemlékezést összeállította Kárász József, JELES VÁSÁRHELYIEK címmel, a CSM HÍRLAP 1989. január 24-i számában.

Egy másik fotó a művésznőről, mely alighanem egy jelmezes szerepéből maradt fenn:

nagy2_margit.jpg

Ne feledjük városunk kiválóságait, tehetségeit, mindazokat a művészeket, alkotókat és jelességeket, akik egykoron Hódmezővásárhelyen látták meg a napvilágot vagy életük egy-egy szakaszában gyönyörű városunkban éltek és Vásárhelyen alkotva illetve innen kiindulva szereztek hírnevet maguknak. Ennek a gondolatnak a jegyében jelentetjük meg rövid életrajzaikat a továbbiakban is, "jeles vásárhelyiek" cikksorozatunkban.

Harmat Péter /nyugalmazott mérnök/

lokalpatriot3_also.jpg

Vásárhely jeles alakjai: Ábrai Károly és Banga Sámuel [33.]

Városunkhoz sok kiválóság kötődik. Hódmezővásárhely szülötte volt többek közt: Antal Imre, Bessenyei Ferenc, Bibó Lajos, Szántó Kovács János és Tornyai János, illetve életének egy-egy szakaszában Vásárhelyen élt: Németh László (1901-1975), Szeremlei Sámuel (1837-1924), Endre Béla (1870-1928), Kohán György (1910-1966), Rudnay Gyula (1878-1957), Pásztor János (1881-1945), illetve a hírneves szobrász, Rubletzky Géza (1881-1970) is. A felsoroltakon kívül posztunkban két további jeles vásárhelyiről ejtenénk szót:

ÁBRAI KÁROLY

abrai_karoly.jpgPolgármesterként sokat tett azért, hogy 1880-ban Hódmezővásárhely lakossága, az Alföldön először itt juthatott egészséges ivóvízhez, amikor az elkoszolódott ásott kutak sok emberáldozatot követelő járványokat okoztak.

Ábrai Károly 1830. december 8-án Szatmárnémetiben született. A debreceni főiskolán teológiát és jogot tanult. Önkéntesként részt vett a szabadságharcban. 1853-ban a szatmárnémeti református gimnázium tanára lett, majd 1862-ben Hódmezővásárhelyre hívták, ahol a református gimnáziumban nyolc évig tanított. 1869-től 1877-ig az első helyi hírlap, a Vásárhelyi Közlöny szerkesztője. 1870-ben Vásárhely, majd Csongrád megye főjegyzője.

1876 és 1884 között Vásárhely polgármestere. Az ő ideje alatt építették meg a Hódtói-csatornát, megkezdték a pusztai vadvizek szabályozását. Felépült az 1879 évi tiszai árvizet követően a három kilométer hosszú árvédelmi téglafal. Ő fúratja a város első két artézi kútját, a Bakay /1880/ és a Nagy András János kutat /1884/. Kezdeményezi a városi közkönyvtár alapítását. 1880-ban a városi küldöttség élén Turinban járt, ahol átadja Kossuth Lajosnak a díszpolgári oklevelet. Elindult a város határának helyrajzi felvétele. A kórházat a serházban helyezték el. Kibővítették a téglagyárat. A város főbb útvonalainál, a járdák egy részét kikövezték.1886-ban politikai ellenfelei megbuktatják, Pestre költözik, írásaiból él. Mintegy húsz kötetnyi történelmi regénye és elbeszélés-gyűjteménye jelenik meg. Felesége Kovács Ilona, leánya Aranka színész, fia Zoltán jogász, helyettes államtitkár, veje Soós István polgármester.

Meghalt Budapesten, 1912. augusztus 16-án.

A megemlékezés szövege Kovács István: "Hódmezővásárhelyi életrajzi kalauz" c. könyvének felhasználásával lett összeállítva.

BANGA SÁMUEL

banga_samuel_harmat.jpgVárosunk egyik büszkesége születésének évfordulójára: Banga Sámuel Hódmezővásárhelyen született, 1881. április harmadikán és itt is halt meg 1972. szeptember negyedikén.

Testnevelő tanár, edző, Banga Péter városi főszámvevő, dinnyenemesítő fia. Érettségi után /1902/ a Nemzeti Tornaegylet tornatanárképző tanfolyamán oklevelet szerzett /1905/. Hódmezővásárhely sporttörténete elválaszthatatlan az ő fél évszázadnál is hosszabb tevékenységétől. Sok kiváló atléta, tornász, vívó került ki a keze alól. Munkáját kemény, katonás módszer jellemezte. Az iskolán kívüli egyesületi munkában is részt vett. Levente, Kokron-gyári Sportegyesület, HTVE vívó szakosztálya. Meghonosította Vásárhelyen a vízipólót, a teniszt, az úszást, a céllövészetet, a korcsolyázást. Munkájában kizárólag a sportszerűség érdekelte. 1940-ben nyugdíjazták, de a tanárhiány miatt, még évekig tanított. 1945-1951-ig a kereskedelmi szakiskolában alkalmazták. Sportegyesületek edzőjeként, a 1960-as évek közepéig tevékenykedett. Szakmai eredményei jelentősek. Edzője volt Gyuricza Józsefnek, Juhász Katalinnak / világ és olimpiai bajnok tőrvívóknak /. Munkája elismeréséül arany, gyémánt és vasdiplomát kapott.

A fenti szöveget összeállította Herczeg Mihály, "Jeles vásárhelyiek" címmel, a CSM. HÍRLAP 1988. október 18-i számában jelent meg.

Harmat Péter /nyug.mérnök/

lokalpatriot3_also.jpg

Harmat Péter könyvének bemutatója a vásárhelyi levéltárban [32.]

A mai napon, 2018 október 10-én Harmat Péter könyvének bemutatója zajlott a hódmezővásárhelyi levéltárban. Az eseményt Szenti Csilla levéltárvezető nyitotta meg, majd Presztóczki Zoltán levéltáros mutatta be a szerzőt a megjelenteknek. Felolvasásra került a könyv lektorának - az eseményen egészségi okokból megjelenni nem tudó Csath Béla bányamérnöknek - méltató szavai is, melyekkel elismerően szólt a szerző több évtizedes szakmai munkásságáról. A másfél órás rendezvény rendkívül jó hangulatban zajlott.

levelt11.jpg

Harmat Péter könyvét - melynek címe "Hódmezővásárhely díszkútjai" - nagy érdeklődés fogadta, hiszen a város díszkútjainak bemutatásával a település múltjának is jókora szelete került feldolgozásra. A szerző színes és érdekes prezentációval, rengeteg képpel és történettel tárta a megjelentek elé könyvének tartalmi kivonatát, beavatva hallgatóságát a sok évnyi kutatómunka néhány kulisszatitkába is.

Esett szó Vásárhely évszázadokkal ezelőtti sajátos vízrajzáról, tórendszeréről, az első kútfúrási kísérletekről, Zsigmondy Béla helyi munkásságáról, illetve a Bakay és Nagy-András János kutak rövid történetéről. A hallgatóság Harmat Péter prezentációjából megismerhette a helyi kútfúró családokat, illetve a Császtvay, Szécséner, Rossier és Kolokán kutak kialakításának krónikáját. 

Az eseményt megtisztelte jelenlétével a város polgármestere, dr. Márki-Zay Péter is. A nagyjából egy órás prezentáció végén Harmat Péter válaszolt a hallgatóság kérdéseire, majd az esemény kötetlen formára váltott és a szerző süteményekkel illetve üdítőkkel látta vendégül a megjelenteket. A könyvbemutatóra eljött a helyi média is: a városi televízió és rádió. A szerzővel mindkét médium készített egy-egy rövid interjút.

levelt2.jpg

A későbbiekben további könyvbemutatókra is sor kerül majd, például a Városi Könyvtárban. Ennek időpontjáról blogunk és Facebook közösségünk is ad majd tájékoztatást. A könyv mindegyik bemutatón megvásárolható lesz majd. 

levelt10.jpg

A "Hódmezővásárhely díszkútjai" című könyv 295 oldalas, kemény kötésű, korabeli fotókkal, képekkel, ábrákkal gazdagon ellátott mű, mely a XIX. századtól mutatja be a helyi kútfúrás és a Vásárhelyen kialakított díszkutak történetét.

levelt4.jpg

levelt6.jpg

levelt7.jpg

levelt9.jpg

levelt1.jpg

levelt12.jpg

levelt5.jpg

levelt8.jpg

konyv.jpg

Harmat Árpád Péter 

Hódmezővásárhely díszkútjai - Harmat Péter könyve

Sok mindenre lehet büszke az ember - gyermekeire, diplomájára, sport eredményeire - én Édesapámra vagyok az, mert azon túl, hogy remek ember (az utolsó gentleman ezen a planétán) egy hihetetlen alapossággal és igényességgel megírt könyv szerzője is az idei évtől. Rengeteget dolgozva egy egész élet munkáját beletéve készítette el kutatási anyagát "Hódmezővásárhely díszkútjairól". Volt szerencsém aktívan közreműködni a könyv elkészülésében és láttam, ahogyan nap nap után, fáradhatatlanul tevékenykedett, jegyzetelt, keresett, kutatott, írt, amíg végre idén tavaszra befejezhette munkáját. A végeredmény egy gyönyörű, 295 oldalas könyv lett, 37 vásárhelyi díszkút bemutatásával és a helyi kútfúrás történetének taglalásával. konyv.jpg

A könyvet a budapesti Aposztróf Kiadó jelentette meg, 2018 júniusában, Csath Béla okleveles bányamérnök lektorálásában és Presztóczki Zoltán olvasószerkesztői közreműködésével. A kötet megjelenését támogatták - ezúton is nagyon köszönjük nekik - Lénárt Zoltán Gyula, Mészáros Antal János, Gordiusz Kft, Molnár Vízépítő Kft, Bodrogi Bau Kft, Rotary Club, Csongrád Megyei Mérnök Kamara, Karola Brent és Timothy Reed.

A továbbiakban következzenek a szerző gondolatai, a könyv előszava:

Sok évtizeden keresztül gyakorolt hivatásom, munkám és hobbim mindig is a vízhez kötöttek, így már nem is volt kérdés számomra, hogy könyvem témájául olyasmit válasszak, ami a vízhez kapcsolódik. Szülővárosomat, a Duna-menti Baját a vizek városának is tekinthetjük. Itt tanultam meg tisztelni a vizet, amikor Édesapám mellett részt vettem az árvédekezésben, vagy amikor vödörrel hoztuk a közeli artézi kútról az ivóvizet, mert még nem volt városi vízhálózat az 50-es években. Már akkor izgatott az a kérdés, hogy az éjjel-nappal folyó artézi víz, hogy jut fel a felszínre? Hova folyik az a rengeteg víz, amit mi vödrökkel, hordókkal nem tudunk hazavinni? Ezeknek az élményeknek szerepük volt abban a döntésemben, hogy a középiskolai tanulmányok után, milyen pályát válasszak felnőtt koromra.

Az életem alakulásában, kisgyerekkoromtól kezdve a víz játszotta a főszerepet. Eldöntöttem, hogy felsőfokon fogok megismerkedni az életet adó vízzel.  Amikor 1969-ben, mint vízügyi szakember megpályáztam a Csongrád megyei Víz és Csatornamű Vállalat hódmezővásárhelyi egységének vezetői munkakörét, nem sejtettem, hogy itt egy valóságos aranybányát fogok találni a városi Levéltárában, az artézi kutakra vonatkozóan. Mint Hódmezővásárhely vízellátásáért felelős szakember, a 70-es évek elején megtudtam, hogy a lakosságot az 1700-as és az 1800-as években ásott kutak, később fúrt kutak látták el ivóvízzel.  Az országban egyedülállóan itt alakult ki először a kútfúró ipar, külföldön is elismert vásárhelyi mesterekkel.

1976-tól Herczeg Mihálynak, az akkori Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltár igazgatójának instrukciói és Makó Imre levéltáros segítő útmutatásai mellett vetettem bele magamat a mindennapi munkám mellett a kutatómunkába, a városháza pincéjében. Kezdő szakemberként nagy élvezettel olvastam a levéltári dokumentumokban, hogy milyen erőfeszítések árán tudták csak megoldani az itt lakó emberek az egészséges vízellátásukat, a pusztító járványok közepette. Elhatároztam, mindent elkövetek, hogy a város emléket állítson ennek a nagy küzdelemnek.

Különösen felháborított, hogy Hódmezővásárhely első artézi kútjának közkifolyós medencéjét szétverték a főtér rendezési munkái miatt. Úgy érzem, hogy a kutatómunkám és annak hatására tett törekvéseim, nem voltak hiábavalóak.          A város vezetői mindenkor támogattak, és figyelembe vették azokat a javaslataimat, amelyek alapján vagy helyreállítottuk, vagy rekonstruáltuk a kutak mellé hajdanán épített közkifolyókat. Ezek a díszkutak, visszaadták Hódmezővásárhely egy-egy lakókörzetének régi hangulatát.

Ebben a munkámban a város vezetőin kívül mellettem volt, és nagy segítséget nyújtott Csath Béla a Budapesti Vízkutató és Fúró Vállalat bányamérnöke, aki az ország területén végzett kútfúrási munkák ellenőrzése során többször is megfordult Hódmezővásárhelyen.  Ennek során mindig ellátott tanácsokkal.  Ő maga is gyűjtötte az ország díszes közkifolyós medencéit. De nagy segítségemre volt Németh Péter az Országos Műemléki Felügyelőség Szegedi Kirendeltségének vezetője is, a rekonstrukciós munkák terveinek elkészítésével és a kivitelezés műszaki irányításával. Óriási segítséget nyújtottak a város ipari és szolgáltató vállalatainak vezetői és dolgozói is. METRIPOND Mérleggyár, CSOMIÉP, Csm. Kertészeti Vállalat, a Csm. Temetkezési Vállalat Sírkő Üzeme, DÉMÁSZ, DÉGÁZ, a Csm. Víz és Csatornamű Vállalat Szentes, stb./ és a könyvben felsorolt lakók. A közös munka eredménye, hogy Hódmezővásárhelyen már a fiatal generáció is megismerhette, vagy megismerheti a város vízellátásnak múltját. Emléket állítottunk Zsigmondy Bélának egy róla elnevezett térrel, és egy Csikós János képzőművész által elkészített domborművel, aki Hódmezővásárhely első két artézi kútját fúrta a város vezetőinek megrendelésére.

A kutatást mindezek mellett folytatni kellett. Nagy segítséget kaptam a Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárának vezetőjétől Szenti Csillától és munkatársaitól, Presztóczki Zoltántól, Kmetykóné Barát Ildikótól, Lőkös Györgyitől, Makó Imrétől és a Németh László Városi Könyvtár helytörténészétől Borus Gábortól. Nem szabad megfeledkeznem a történész fiamról, Harmat Árpádról sem, aki szívvel lélekkel mellettem állt. és segített a kutatómunkámban, és a könyvem összeállításában. Abban reménykedem, hogy Hódmezővásárhely lakói nem felejtik el, hogy az 1800-as években és az 1900-as évek elején, milyen lakossági erőfeszítések és áldozatok árán valósult meg a város egészséges vízellátása, és ápolni fogják azokat a rekonstruált, vagy helyreállított közkifolyós medencéket, amelyek ennek állítanak emléket.

A kötet tartalomjegyzéke:

konyv_tartalom.jpg

A könyv bemutatójára Szegeden kerül sor 2018 július 7 -én a Szent István téren, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara szervezésében:

meghivo_harmatpeter.jpg

A könyv szerzője, Harmat Péter, az első könyvbemutatón, Szegeden, 2018 július 7-én:

konyvbemutato_2017_07_07.jpg

Vásárhelyen alkotott művészek - Műteremlátogatások cikksorozat

Hódmezővásárhely mindig is híres volt gazdag művészeti életéről, képzőművészeiről, festőről és alkotóiról. Közel fél évszázaddal ezelőtt, 1971 -ben a Csongrád Megyei Hírlap cikksorozatban, Jurányi Anna tollából mutatta be a város jeles szobrászait, festőit, keramikusait. Harmat Péter a "Hódmezővásárhelyi Lokálpatrióták" alapítója 2017 január 6 és 28 közt összegyűjtötte és megjelentette ezeket az írásokat, külön képekkel kiegészítve. Ezeket jelentetjük most meg, egyetlen posztba rendezve a cikkeket, szám szerint 20 vásárhelyi alkotóról. A következő jeles művészekről esik szó cikkünkben: Tóth Valéria, Kligl Sándor, Fejér Csaba, Csikós András, Szalay Ferenc, Végvári Gyula, Domby Lajos, Csikós Miklós, Tildy Katalin, Fekete János, Almási Gyula Béla, Erdős János, Erdős Péter, Fodor József, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Kovács Mária, Pölös Endre, Németh József, Probstner János.

Harmat Péter írása

1-2. Sok VÁSÁRHELYI MŰVÉSZT /szobrászt, festőt, keramikust,stb./ ismerünk, akik itt alkottak, és alkotnak, itt teljesedett ki művészetük. Hogy maguk a művészek, -akiket meglátogatott az újságíró-, hogyan látják ezt a folyamatot, hogyan vallanak munkájukról, megtudhatjuk Jurányi Anna újságíró "MŰTEREMLÁTOGATÁS" c. cikksorozatából, amelyet a Csm. HÍRLAP 1971. szeptember 22 és december 3 között adott közre. Most Tóth Valériával és Kligl Sándorral ismerkedhetünk meg.

1.JPG

3. MŰTEREMLÁTOGATÁS sorozatunk következő számában Fejér Csaba /1936-2002/ festőművészről esik szó, akiről Jurányi Anna 1971. szeptember 28-án tájékoztatta a Csongrád Megyei Hírlap olvasóit egy érdekes és olvasmányos cikkben:

2.JPG

4. MŰTEREMLÁTOGATÁS Csikós András /1947-2006 / festőművésznél, aki szerint ..."Beleszülettem, belenőttem a vásárhelyi tanyavilágba,..." Erről tudósított Jurányi Anna a Csm. HÍRLAP 1971. október 6-i számában.

3.JPG

5. Jurányi Anna MŰTEREMLÁTOGATÁSA Szalay Ferencnél, melyről a Csm. HÍRLAP 1971. október 16-i számában ad tájékoztatást az olvasók számára. Szalay Ferenc /Mosonmagyaróvár 1931- Hódmezővásárhely 2013/ festőművész, grafikus, tanár, aki már 5 éve hogy nincs közöttünk. 1951-1956 Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulmányai után 1956-tól Hódmezővásárhelyen élt. 1964-től a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában tanított, később ugyan itt igazgatóhelyettes volt. Nyugdíjazását követően, folytatta a tanítást."A Vásárhelyi Iskola kiemelkedő képviselője, a realista festészet egyik meghatározó alakja." Számos díjai, elismerései közül a legkiemelkedőbb 1988-ban az Érdemes Művész kitüntetés volt. Kiállításai közül az 1974 évi MŰCSARNOK /Budapest/ a legrangosabb. Köztéri művei között szerepel ma is a HÓDTAVI CSATA /secco 2000 Hódmezővásárhely, Nagyszigeti emlékhelye/ "Szalay Ferenc igazi műfaja a freskó." Így vall erről a festőművész:" -Jó anyag a friss fal, csodálatos dolog rá freskót festeni." A 736 évvel ez elötti, 1282-es HÓDTAVI CSATA emlékére 2000-ben a város egy kun süveget mintázó emlékhelyet építtetett Csete György Kossuth-díjas építész tervei alapján, melynek belső falára festett munkája - valószínűleg építészeti okok miatt- megsemmisült. "Ezt elemi erejű csapásként élte meg a Festőművész." állította Csete Ildikó művésztársa a VÁSÁRHELYI LÁTÓHATÁR IV. évf. 2013/3 sz. helytörténeti folyóiratban. /Pályafutása a Szabad Enciklopédiából, Wilkipédiából./ A HÓDTAVI CSATÁRÓL és az emlékhelyről, bővebben a - vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu - oldalon lehet megtudni.

4.JPG

6. Jurányi Anna újságíró MŰTEREMLÁTOGATÁSÁRÓL Végvári Gyulánál, a Csm. HÍRLAP október 16-i számában ír. Végvári Gyula /1935-2013/ keramikus művész. A kezdetek a karcagi gimnáziumi időre nyúlnak vissza, amikor irodalomtanára mondta először Végvári Gyulának hogy "...neked fiam keramikusnak kell lenned!" El is ment a karcagi cserépkályha gyárba és a szünidőkben megismerkedett a samottos anyaggal. A Magyar Képzőművészeti Főiskola következett. Borsos Miklós, Gádor István keze alatt tanult. Cserépkályhák még ekkor se kerültek előtérbe. Erre csak 1958-tól került sor, amikor a hódmezővásárhelyi MAJOLIKAGYÁR tervezőjeként kezdett dolgozni. Ez az időszak döntő fordulatot hozott az életébe. Ekkor látta meg a cserépkályhába a művészi lehetőséget. Jó időben, jó helyen volt, hiszen ebben az időben szembetalálkozott a népművészettel. Itt rátalált a népi gyökerekre. Hódmezővásárhely egy szép sziget volt, ahol Végvári Gyula 10 évet töltött Cserépkályhái, kandallói kétség kívül egyediek és lenyűgözőek. Úgy véli a művész ..."az igazi művészet kitartó és türelmes, követi a lélek belső parancsát és nem ismeri a megalkuvást." "Alkotásain -aláírás helyett- a művész sajátos jele: a félkörívek által körülölelt gömb. S hogy ez mit jelent? Az egyensúlyt, amely nélkül sem a világ, sem az ember nem boldogulhat." Művészetének legmagasabb elismerése a Munkácsy-díj. Hódmezővásárhely után Szegeden szaktanárként, majd a Képcsarnok megrendelésére dolgozott.Mindehhez a MACSOI Cserépkályhás c. folyóirat 2012. szeptemberi számában megjelent Vasvári Éva cikkét: "Végvári Gyula - A FORMATERVEZÉS MŰVÉSZE" címmel használtam fel a művész bemutatásánál. Vasvári Éva a művészt, Szentendrei otthonában kereste fel.

5.JPG

7. Jurányi Anna MŰTEREMLÁTOGATÁSA Domby Lajos /Kecskemét 1943/ festőművésznél./Csm HÍRLAP 1971. november 25-i száma/ Domby Lajos 1967-ben végezte Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát. Mestere Fényi Géza. 1971-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen. Egyéni tárlata 1972-ben a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. A legrangosabb csoportos kiállításon,1978-ban a Budapesti MŰCSARNOKBAN vett részt. Balesete miatt, 1975-től nem végez alkotó tevékenységet, ekkor Budapestre költözött."Tájképeit és figurális kompozícióit stilizált formarend és sajátosan élénk színösszetétel jellemezte. Az alföldi festészet dekoratív-lírai irányú továbbfejlesztője. Főként a tájképei jelentősek." /Forrás: Horváth János artportal.hu lexikon művész/

6.JPG

8. Jurányi Anna újságíró Csikós Miklós / Hódmezővásárhely, 1913 - 1988 / festőművésznél tartott MŰTEREMLÁTOGATÁSÁRÓL a Csm. HÍRLAP, 1971. november 4-én tájékoztatta az olvasóit.Csikós Miklós emlékkiállításait 1993-ban és 2013-ban, a Tornyai János Múzeumban rendezték meg. A művész egyik alkotását - a "Szántó Kovács János elfogatása" c. festményét - az ENSZ Mezőgazdasági Szervezete vásárolta meg.

9. MŰTEREMLÁTOGATÁS Tildy Katalinnál, melyről Jurányi Anna 1971. december 3-án, a Csm. HÍRLAP-ban tájékoztatta az olvasókat. Sajnos kevés információt találtam a művésznőről az interneten, amellyel kiegészíthettem volna Jurányi Annát. A "Kincskereső" c. folyóirat művészeti vezetője, szerkesztője. Férjével Pölös Endrével közösen egy tervező grafikai stúdiója volt. Férje a szegedi Tömörkény István Gimnázium művész tanára. A Vásárhelyi Őszi Tárlaton többször is bemutatkozott. Ezzel vége lett a "MŰTEREMLÁTOGATÁS" c sorozatnak, amelyet 1971-től 47 éven át megőriztem, és most bemutattam. Remélem, hogy nem volt hiába.

10. . MŰTEREM LÁTOGATÁS Fekete János keramikus, szobrásznál, melyről Jurányi Anna újságíró a Csm HÍRLAP 1971. november 19-i számában ad tájékoztatást az olvasóknak. Fekete János /Csúrgónagymarton 1929 - Hódmezővásárhely 1999 / Az Iparművészeti Főiskola után 1956-tól keramikus tervező Hódmezővásárhelyen. 1966- 1989-ig a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban művészettörténetet tanított. Számos templom, közöttük a budapesti Mátyás templom restaurálásában részt vett. Hódmezővásárhelyen a Református Ótemplom és a Tabáni Református templom helyreállítását vezette. Fekete Jánoshoz baráti szálak fűztek. Többször megfordultam nála, és megcsodálhattam a "kerti kiállítótermét" is, amely szebbnél szebb alkotásaival volt díszítve.

11. Németh László Városi Könyvtár jóvoltából, és néhány tagunk kezdeményezésére, tovább folytatom ezt a sorozatot.MŰTEREMLÁTOGATÁS Almási Gyula Béla /1908. október 13. Makó - 1976. augusztus 1. Hódmezővásárhely/ festőművésznél, melyről Jurányi Anna tudósított a Csm. HÍRLAP Vk. 1971. november 9-én megjelent számában. Tanulmányait szülővárosában Makón, az Állami Főgimnáziumban kezdte meg. Tanára volt Juhász Gyula, és szoros barátságot kötött a fiatal József Attilával. A Rudnay Gyula által vezetett makói művésztelep hatására iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay maga lett a mestere. Egy év után félbeszakadtak a tanulmányai, de Rómában és Párizsban tanulmányúton járt, tovább képezte magát. Tisztviselői állást vállalt, de munkái mellett tovább alkotott. 1930-ban pár hónapot a fővárosban töltött, de hamarosan visszatért Makóra, ahol megismerkedett Espersit Jánossal, a szűkebb régió legnagyobb művészpártoló mecénásával. 1942-ben áttelepült hódmezővásárhelyre, ahová Tornyai János hatása alatt nosztalgikusan vonzódott, odaköltözése után azonban rövidesen csalódnia kellett elképzeléseiben. 1945 után Kurucz D. Istvánnal és Kohán Györggyel együtt komoly szerepet játszott a vásárhelyi művészeti élet újraindításában. A művésztelep alapítója, 1953-tól haláláig, a mártélyi telep vezetője, gondnoka.a Vásárhelyi Őszi Tárlatok egyik kezdeményezője volt. Halála után özvegye tárlatot rendezett a szülővárosában, majd annak teljes kollekcióját a makói múzeumnak ajándékozta. Legismertebb festményei közül néhány: A második honfoglalás, Nagyanyámék, Tiszaparti fák, Virágcsendélet, stb. Kiállításai közül a legrangosabb a budapesti Nemzeti Galéria.
Díjai: Tornyai-plakett 1957. Forrás: Makó története 1920-1944 Dr. Tóth Ferenc

12. MŰTEREMLÁTOGATÁS Erdős János / Bátaszék 1898. október 8- Hódmezővásárhely 1985. szeptember 8./ festőművész, grafikusnál, amelyről Jurányi Anna tájékoztatja a Csm. HÍRLAP Vk. 1971. december 30-án az olvasókat. Erdős János elemi és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte. Népes családja volt, nyolcan voltak testvérek, sajnos csak öten érték meg a felnőttkort. Valamennyien férfiak. Érettségi után behívták katonának. Az olasz fronton harcolt, ahol súlyosan megsérült a bal keze. 1914-24 között, a Budapesti Iparművészeti Főiskola Kecskemétre kihelyezett tagozatán szerzett festőművész diplomát. Révész Imre festőművész növendéke. 1932-ben költözött Hódmezővásárhelyre, 1934-ben vette feleségül Kolumbán Sándor erdélyi származású tanfelügyelő Róza nevű lányát, aki Kecskeméten iskolatársa volt. Mélyen érdekelte a népművészet. Háziipari műhelyt létesített hímzésre. A visszatért Kolozsvár részére 1941-ben vásárhelyi hímzéses zászlót készítettek, melynek egyik oldalán Kolozsvár, a másikon Hódmezővásárhely címere szerepel. Jelenleg a városháza kis tanácstermét díszíti. A II. világháborúba be kellett vonulnia. Orosz fogságba került, Négy évet fogolyként Grúziába töltött, ahol megengedték neki hogy festhessen. Néhány művét sikerült hazahoznia 1948-ban. 1950-60 között dekoratőr. Felesége a tanítóképzőben pedagógus, ahol Németh Lászlóval kollégális kapcsolata volt. Egy ideig a Református Új Templom melletti épületben a kántorlakást bérelték, majd 1949-ben a Kolumbán nagyszülők házába, a Zrínyi u. 85-be költöztek, ahol életük végéig éltek és alkottak. 1928-tól rendszeresen részt vett kiállításokon, Pesten a Műcsarnokban, a Galériában, Divatcsarnokban, Kecskeméten, a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon. Sírja a Kincses temetőben található. Erdős János fia Erdős Péter örökölte édesapja tehetségét. Forrás: Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 1998-as Évkönyve Dömötör János: 100 éve született Erdős János.

13. MŰTEREMLÁTOGATÁS Erdős Péter / 1938. május 16. Hódmezővásárhely - / festőművész, szobrásznál, melyről Jurányi Anna tudósít a Csm HÍRLAP Vk. 1971. szeptember 24-i számában. Szülei is képzőművészek voltak. Édesapja Erdős János festőművész. Először még gimnazista korában, 1954-ben tűnt fel az első Őszi Tárlaton, melyre a szervező Galyas Miklós múzeumigazgató hívta meg. 1960-ban diplomázott a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, mestere volt Füstös Zoltán. 1968-1973-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Veress Sándor László, Patay László voltak.1974-ig dolgozott rajztanárként. 1960-tól Mártélyon, majd két évvel később a vásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskolába került. Ezután szabadúszóként folytatta működését. Műveiben folytatja az alföldi festészeti hagyományokat, tájképeket fest, de emellett rézdomborítással is foglalkozik, valamint kerámiákat is készít. Hódmezővásárhelyen több általa készült utcanév tábla és emléktábla is található.

erdospeter.jpg

Számtalan egyéni kiállítása /Hódmezővásárhely, Szentes, Békéscsaba, Orosháza, Hatvan, Miskolc, Salgótarján / mellett, több csoportos kiállításon is szerepel: Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Mezőgazdasági Múzeum Budapest 1975,  III.Képzőművészeti Triennálé 1981, Táj és Portrébiennálé 1980-84.Forrás: Artportal.hu: Hetvenéves Erdős Péter vásárhelyi festőművész

14. MŰTEREMLÁTOGATÁS Fodor József /Hódmezővásárhely, 1935. december 9. - Hódmezővásárhely, 2007. május 8./ festőművész, grafikusnál, melyről 1971. szeptember 17-én Jurányi Anna számolt be a Csm. HÍRLAP Vásárhelyi kiadásában. Hódmezővásárhely Bethlen Gábor Gimnázium 1951--54. A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1955-58-ban tanult, rajz-földrajz szakon. Mesterei Füstös Zoltán, Vinkler László, Major Jenő és Kopasz Márta voltak. 1958-76 között tanár.

1965-ben a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola alapítója és vezetője.
1967-től a Vásárhelyi Őszi Tárlat résztvevője.
1970-től a Vásárhelyi kollektív műterem élén állt.
1976-2006 között a Mártélyi művésztelepet vezette.
1984, a Hódmezővásárhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület alapítója.

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület Választmányának, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Számos kiállítása közül meg kell említeni a Magyar Nemzeti Galériát /csoportos/, és a Műcsarnokot Budapesten.

fodorjozsef.jpg

Művei eljutottak Németországba, és Franciaországba. Kitüntetések: a Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat nívódíja 1974, 1994. Az Alföldi Tárlat nívódíja Békéscsaba 1971, 1981. A Hatvani Biennálé bronzdiploma 1974. Tornyai plakett 1984.Csm. Tanács alkotódíja 1989. A Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevele 2002. Pro Urbe díj, 2003 Hódmezővásárhely. Mártély díszpolgára 2004, Hódmezővásárhely díszpolgára 2005.Műveiből emlékkiállítást rendeztek Hódmezővásárhelyen 2015-ben.

15. MŰTEREMLÁTOGATÁS Fülöp Erzsébet /1937. október 3. Orosháza / festőművész, középiskolai tanárnál, melyről Jurányi Anna tudósítja a Csm. HÍRLAP Vk. olvasóit 1971. december 18-án. 1953-1957 Képző és Iparművészeti Gimnázium Budapest. 1957-1963 Magyar Képőművészeti Főiskola, festő főtanszék Budapest. Mesterei: Pap Gyula, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre. 1962-1992 az MNK Művészeti Alap, 2002-től a MAOE, 1962-1972 a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1964-2003 a MKISZ Délalföldi Területi Szervezet, 1975 től az MKISZ Festőszakosztály, 1990-től a Magyar Festők Társasága, 2003-tól az MKISZ Hódmezővásárhelyi Területi Szervezet tagja.

fuloperzsebet.jpg

Zománcképeket és akvarelleket is készít.1968. a Koszta érem, 1979 Magyar Tájak nívódíj, 1981.Tornyai plakett, 1983. Portré Biennálé bronzérem, stb. Számtalan kiállításai közül néhány: Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Képzőművészek Műcsarnoki Tárlata Budapest 1962, 1964, 1985, 1993. Fényes Adolf Terem Budapest 1971, Derkovits Terem Budapest 1992 Tornyai Múzeum Hódmezővásárhely önálló kiállítás 1967, Békéscsaba, Orosháza, Nagykanizsa, Szeged, stb.

16. HÉZSŐ FERENCET 2018. január 26-án az ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG 80. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL! Hézső Ferenc /1938. január 26. Hódmezővásárhely/ festőművész MŰTEREMLÁTOGATÁSÁRÓL Jurányi Anna tájékoztatta 1971. szeptember 19-én a Csm. HÍRLAP olvasóit. Középiskolai tanulmányait 1952-56 között végezte Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1962-ben szerzett diplomát a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Pap Gyula, és Domanovszky Endre. Számos díjai közül néhány: Munkácsy emlék érem /1966/, Koszta emlékplakett /1969/, Derkovits ösztöndíj, Székely Bertalan emlékérem /1972/, Tornyai plakett, Munkácsy-díj/1975/, Munka Érdem Érem ezüst fokozata /1978/, Művészeti Alap festészeti Nívódíja /1978/, stb. Mártélyon, Makón szakkört vezetett. 1962-től a Vásárhelyi Művésztelep tagja. Bekapcsolódott a Tokaji Művésztelep munkájába.

hezso_ferenc.jpg

A Hódmezővásárhely, Újvárosi Általános Iskolában rajztanár /1963-66/. Hódmezővásárhely Bethlen Gábor Gimnázium rajztanára /1966-75/, 1975-től a szegedi Tanárképző Főiskolán tanított, ahol 1982-92 között tanszékvezető és uo. főigazgató helyettes 1982/92. Egy sor művésztelep és képzőművészeti kör vezetője, tanára /Tokaj, Hajdúböszörmény, Hortobágy, Makó, stb./ 1976-tól állandó résztvevője a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek. Művészetének kedvenc témája a vásárhelyi és az alföldi népélet.1961-től kiállító művész. Számos kiállításai közül néhány: 1968-ban Csók István Galéria, 1973-ban és 78-ban a MŰCSARNOK kamaratermében, Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Múzeumban /1967, 73, 78, 87/ Vásárhelyi Őszi Tárlaton 1961-től, stb.

17. MÁRI-nál járt /89 éves korában/ Jurányi Anna a MŰTEREMLÁTOGATÁSA során, melyről 1972. január 4-én tájékoztatta a Csm. HÍRLAP olvasóit. Kovács Mária /1883-1977/ Hódmezővásárhely festő, szegény sorsú, sokgyerekes kőműves mester családjának küzdelmeiből nőtt ki. A tanulás helyett, a korabeli szegény gyerekek útját járta /libapásztor, tehenet őriz, cseléd/. 1904-ben Tornyai János cselédje, majd modellje lett. Később szors emberi és érzelmi közösség alakult ki közöttük. Mári titokban maga is festeni kezdett. Tornyai nem erőszakolta rá a maga művészeti szemléletét. Képeit Tornyai és a művésztársak, később a kritikusok is komoly elismeréssel fogadták. Tornyai önálló kiállításhoz segítette 1910-ben Hódmezővásárhelyen, "Mári kiállítása" címmel, majd Budapesten a Művészetek Házában 1911-ben.

kovacsmaria.jpg

Szabadkán közösen állítottak ki 1912-ben. Tornyai egyik levelében a "magyar Cézanne"-nak nevezte A háborúval megszakadt a sikersorozata. Tornyai Peste költözött. Mári egyedül maradt. Tornyai 1928-ban, kiállításon mutatta be a nála maradt Mári-képeket. 1934-ben szerepelt a magyar őstehetségek kiállításán. A Tornyai Társaság 1936-ban, és régi barátja Kiss Lajos 1958-ban rendezett számára kiállítást Vásárhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon rendszeresen részt vett alföldi tájakat, csendéleteket, szoba belsőt ábrázoló képeivel. 1973 augusztus 4-én a Tornyai János Múzeum gyűjteményes kiállítását tisztelte meg. A Képzőművészeti Alap nyugdíjasaként élt és alkotott késő öregségében is a paraszti környezetű, szoba-konyhás Hajnal u. 6., később a Dohány u. 9. szám alatti lakásában. Irodalom: Vásárhelyi Tárlat 1974. Fülöp Erzsébet

18. MŰTEREMLÁTOGATÁS Pölös Endre /Kiskunfélegyháza 1946/ grafikusnál, melyről Jurányi Anna 1971. december 14-én a Csm. HÍRLAP Vásárhelyi kiadásában tájékoztatta az olvasóit. Pölös Enre gimnazista korában még festőnek készült, a főiskolán mégis a sokszorosító grafikára szakosodott, a kötelező 2 éves festői előtanulmányok után. A gyermekkönyv illusztráció a fő műfaja. A diploma munkája gyermek naptár volt. "A gyermeki lélek izgat, és a gyermeki arcot szeretem ábrázolni." A régi kosztümök mellett, a régi fegyverek és fegyverviselési módok biztos ismerője, amelyekről árulkodnak a keze munkái. Ehhez át kell élnie a régi korok sajátosságait. A lovagkorok ismerője. A barokk művészet játékosságából, ötletgazdagságából sokat vett át munkájához.

polosendre.jpg

A feleségével együtt kedvelik a barokkot nem csak a képzőművészetben, hanem a zene és természetszeretet területén is. A gyermeki képzelet jó ismerője, jó pedagógus.Grafikus tanár A szegedi Tömörkény István Gimnázium művész tanára. Büszke arra, hogy Móra Ferenc a "földije" A 25 éves fiatalember még a pályája kezdetén állt a látogatás időpontjában. A könyvillusztráláson és tanításon túl, tervei között szerepel a rajzfilmek készítése. 'Ehhez persze még sokat kell tanulnom főleg Edelmanntól, a 'Sárga tengeralattjáró' c. Beatles-film grafikusától."

19. MŰTEREMLÁTOGATÁS Németh József /Kaposszerdahely 1928 - Hódmezővásárhely 1994 / festőművésznél, aki ebben az évben lenne 90 éves. 1957-től élt Hódmezővásárhelyen. A látogatás során megtudhatjuk, hogy az igazi "műfaja" a freskó. / 1980. Csongrád Városháza díszterme /. Sokoldalúságát jellemzi, hogy gobelint is készített /1983-85 Hódmezővásárhely házasságkötő terem/. Művészi munkájának számos elismerése közül kiemelkedik az 1967, 1970, 1976 évi Munkácsy díj, az Érdemes Művész 1980, és a Kiváló Művész 1985 kitüntetések. Az Őt megillető rangos kiállításai, tárlatai közül kiemelkedik a MŰCSARNOK / Budapesten / 1961, 1972 évben. "Képei sajátosan szimbolikus, paraszti témájúak" írja Jurányi Anna újságíró, a művész bemutatása során, a Csm. HÍRLAP 1971. október 9-i számában.

nemeth.jpg

20. BEFEJEZŐ RÉSZ. Az utóbbi 9 LÁTOGATÁST a Németh László Városi Könyvtár/ Borus Gábor helytörténész és Béres Dezső/ segítségével tudtam közzé tenni! MŰTERMLÁTOGATÁS Probstner János /Budapest, 1943. szeptember 10./ keramikusnál, amelyről Jurányi Anna 1971. december 23-án a Csm. HÍRLAP Vásárhelyi kiadásában tájékoztatta az olvasókat.

probstner.jpg

1970-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szakán /a Népi Iparművészeti Tanács ösztöndíjasaként./ Mestere Csekovszky Árpád. Másfél évig vendéghallgató volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán, ezalatt a kutatókkal együttműködve sok tárgyi anyagot gyűjtött a Néprajzi Múzeumnak. Számtalan díjai közül néhányat: 1970. Gelencsér Sándor Fazekaspályázat, I. díj, és Gorka díj, 1979, 1982. Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé I.díj 1998. Ferenczy Noémi-díj, stb. A kezdeményezésére megalakult Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetője. Tanulmányútjai: Angliában, Olaszországban, Amerikában. 1986-1997 adjunktusként, 1992-től docensként irányította a Magyar Iparművészeti Főiskola Kecskeméti Mesterképző Intézetét. 1996-tól vezeti a Magyar Iparművészeti Főiskola Szilikát Tanszékét, 1997-től tanszékvezető. Hódmezővásárhelyen, majd Kishajmáson szervezett népművészeti, háziipari, fazekasipari cégeket. A tájegységre jellemző forma, ornamentika és színvilágot elfogadva tervezett korszerű használati tárgyakat, 1969 óta szerepel a Vásárhelyi Őszi Tárlaton. 1971-ben volt az első önálló kiállítása Hódmezővásárhelyen. 1980-tól intenzíven foglalkozik a grafikával is, az utóbbi években főleg rajzokat állít ki.
Forrás: artportal.hu

Harmat Péter

 

süti beállítások módosítása