Harmat Péter és Harmat Árpád helytörténeti blogja

Lokálpatrióták

Szeremlei Sámuel, magyar történész és lelkész

2022. szeptember 04. - Harmat Árpád Péter

szeremlei.jpgÉppen 185 éve született Szeremlei Sámuel magyar történész és református lelkész, aki kiváló történeti munkáival az 1848/49-es eseményeket, illetve a Dél-Alföld és leginkább Hódmezővásárhely múltját dolgozta fel tudományos alapossággal. Munkássága előtt tisztelegve alakult meg Vásárhelyen a Szeremlei Társaság (1991 február 26-án)

Szeremlei Császár Sámuel 1837-ben született a Miskolchoz közeli Gelej faluban (mely napjainkban is csak alig 600 lelket számlál). A gimnáziumot a 42 kilométerre fekvő Miskolcon végezte el, majd az egyházi pályát választotta magának. A teológiát már a "kálvinista Rómában" azaz Debrecenben tanulta. Alig 21 évesen, református lelkészként lett böszörményi rektor, majd 1861-től Makón káplán. Először 1864-ben került Hódmezővásárhelyre, ahol ugyancsak kápláni munkát végzett, de ahonnan hamar külföldi tanulmányútra indult. Később hazatérve, a Debrecenhez közeli Bihardiószegre került 4 esztendőre az ottani lelkész feladatokat elvállalva.

Szeremlei Sámuel másodszor 1871-ben költözött Hódmezővásárhelyre, ahol aztán egész életét leélte és ahol 87 évesen, 1924 november 20-án elhalálozott. Termékeny munkásság jellemezte, számtalan történeti munkát készítve, temérdek kutatással. Eközben egyházi feladatait sem hanyagolta el: a békésbánsági egyházmegye főjegyzője majd tanácsbírája lett (illetve a budapesti zsinat tagja). Később, 1883-ban már a Tiszántúli református egyházkerület tanácsbírája és 1900-tól az egyetemes konvent tagja.

Szeremlei Sámuel irodalmi és tudományos munkásságát is elismerték: választmányi tagja lett a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjává választotta 1908-ban.

A kiegyezés évében, 1867-ben jelent meg két nagyszabású történeti munkája is: "A honvédelmi bizottmány keletkezése és a forradalom kitörése", illetve a "Magyarország krónikája az 1848-49.forradalom idejéről" Később öt kötetben dolgozta fel Hódmezővásárhely 1848-ig terjedő történelmét. A rengeteg kutatáson alapuló munkán 1900 és 1908 között dolgozott. Később, 1909-ben jelent meg egy újabb értékes kutatási anyaga: "Hód-Mező-Vásárhely újabbkori lakossága eredetéről és szaporodásáról"

Újságírással is foglalkozott, cikkei a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Debreceni Protestáns Lapban, a Szegedi Hiradóban és főleg a Hódmezővásárhely c. helyi hírlapban jelentek meg.

Domborműve Hódmezővásárhelyen, a róla elnevezett utcában található /Návay Sándor szobrászművész alkotása/ Mellszobra a Bethlen Gábor Református Gimnázium előtti parkban áll. /Stremeny Géza alkotása 1964./ A Bethlen Gimnázium panteonjában 1967-ben adják át a domborművét (mely Oláh Éva szobrászművész alkotása). Az Újtemplom falán látható emléktábláját 1987. szeptember 6-án avatják.

Szeremlei Sámuel munkái:

  • Evangyéliumi szabadság. Egyházi beszéd a reformáczio emlékünnepén 1863. nov. 1. a makói ref. templomban. Szeged, 1863.
  • Az idők jelei, egyházi beszéd. Uo. 1864. (A makói szegény tanulók ruházatának javára).
  • Krisztus követése. Irta Kempis Tamás, latin eredetiből átdolgozta. Uo. 1864. (2. tetemesen jav. kiadás. Bpest, 1867.).
  • A honvédelmi bizottmány keletkezése és a forradalom kitörése. Bpest, 1867.
  • Magyarország krónikája az 1848-49. forradalom idejéről. Uo. 1867. Két kötet.
  • Utazás Sweitz, Franczia- és Poroszország némely vidékein egyház és iskola érdekében. Pest, 1867. (Különny. a Prot. Egyh. és Isk. Lapból).
  • A népiskolai kérdésről, különös tekintettel az 1868. XXXVII. t.-czikkre és a magy prot. egyház érdekeire. Uo. 1868-69. (Különny. a Prot. Egyh. és Isk. Lapból).
  • Miskolczi Emma emléke. Halotti gyászbeszéd és ima 1871. márcz. 17. Nagyvárad. (Kassay Ignáczczal együtt).
  • Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta Magyarországon. A magyar prot. egylet által 300 frttal jutalmazott pályamunka. Bpest, 1874. (Kovács Albert szerk. Theol. Könyvtár I.) Online
  • Szalai István szentesi ref. lelkész... élete. Szeged, 1879.
  • Beszéd a h.-m.-vásárhelyi ref. ó-templom mellett nyugvó régi lelkészek emléktáblája felállításakor. H.-M.-Vásárhely, 1880.
  • A makói ref. egyház új templomának felavatásakor tartott egyházi beszéd 1882. nov. 5. Makó, 1883.
  • Az unitárius kérdésről. Szózat a h.-m.-vásárhelyi ref. hívekhez. Hódmezővásárhely, 1884.
  • Szőnyi Benjamin és a hódmezővásárhelyiek. Rajz az alföldi reformátusság történetéből. Pest, 1890. (Magyar Prot. Irod. Társaság Kiadványa).
  • Hód-Mező-Vásárhely története. Sok képpel. I-III. kötet. Bpest, 1900., 1901., 1907. (IV. köt. kéziratban).
  • Szabályrendelet a hódmezővásárhelyi ev. ref. egyház temetőiről. Hódmezővásárhely, 1901.
  • Javaslat a h.-m.-vásárhelyi ev. ref. egyház rendezése tárgyában. Uo. 1902.
  • A hódmezővásárhelyi külkerületi egyházi körök szervezete, rendszabályai és szolgálati utasításai. Szentes, 1906. (Különny. a Hódmezővásárhelyből).
  • Emlékbeszéd kurucz fejedelmeinkről... 1906. okt. 27. Hódmezővásárhely, 1907.
  • Hód-Mező-Vásárhely újabbkori lakossága eredetéről és szaporodásáról. Budapest, 1909.

lokalpatriot3_also.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://vasarhelyilokalpatriotak.blog.hu/api/trackback/id/tr6217923493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása